A felszabadítás kerek évfordulója alkalmából az auschwitzi múzeum első ízben tiltotta meg a politikusok beszédét a január 27-i rendezvényen. (A szovjet csapatok 1945-ben ezen a napon szabadították fel a tábort.) Csak túlélők fognak felszólalni, ami valószínűleg az utolsó nagy megemlékezés lesz, amikor még sokan élnek és elég egészségesek ahhoz, hogy elutazzanak.
„Egyáltalán nem lesznek politikai beszédek” – mondta Piotr Cywiński, az auschwitz-birkenaui emlékhely és múzeum igazgatója a The Guardian-nek. „Az utolsó túlélőkre szeretnénk összpontosítani, akik közöttünk vannak, és az ő történetükre, fájdalmukra, traumájukra, és arra, ahogyan nehéz erkölcsi kötelezettségeket kínálnak a jelen számára” – mondta.
A kortárs politika mindazonáltal az eseményre való felkészülés körül kavarog, és azzal fenyeget, hogy beárnyékolja a megemlékezési ceremóniát.
A hónap elején a lengyel külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy a hatóságok kötelesek lennének letartóztatni Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, ha Lengyelországba utazna az ünnepségre, tekintettel arra, hogy a nemzetközi büntetőbíróság háborús bűncselekmények vádjával elfogatóparancsot adott ki ellene.
Fotó: Depositphotos
A miniszterelnök, Donald Tusk csütörtökön visszavonta ezt a fenyegetést, és bejelentette, hogy bármely izraeli politikus, beleértve Netanjahut is, letartóztatástól való félelem nélkül látogathat el az ünnepségre, annak ellenére, hogy Lengyelország aláírta a Nemzetközi Büntetőbíróságot. „A lengyel kormány úgy kezeli Izrael vezetőinek biztonságos részvételét a 2025. január 27-i megemlékezéseken, mint a zsidó nemzet iránti tiszteletadás részét, aminek több millió lánya és fia vált a Harmadik Birodalom által végrehajtott holokauszt áldozatává” – közölte Tusk hivatala.
Cywiński az egész vitát „médiaprovokációnak” minősítette, és azt állította, semmi jel nem utalt arra, hogy Netanjahu egyáltalán tervezte volna, hogy ellátogat az ünnepségre. Elmondta ugyanakkor, hogy az eseményre jelentős izraeli delegációt várnak.
Izrael folyamatos támadása a Gázai övezet ellen csak egy a sok kortárs esemény közül, ami megnehezíti, hogy az ünnepséget egyszerűen a világ vezetőinek találkozójaként tekintsük, akik csendben megemlékeznek az Auschwitzban meggyilkolt 1,1 millió emberről, akiknek túlnyomó többsége zsidó volt.
2005-ben Vlagyimir Putyin ellátogatott a 60. évfordulós megemlékezésre, és beszédet mondott, amelyben azt mondta, hogy „elképzelhetetlen, hogy emberek képesek ilyen barbárságra”, és tisztelgett a tábort felszabadító szovjet katonák előtt. De most már nem hívtak meg orosz delegációt.
Cywiński rámutatott, hogy a tábort felszabadító Vörös Hadsereg csapatai között oroszok és ukránok is voltak, ezért a szomszédos Ukrajnában zajló háború „az egyik felszabadító által a másik ellen folytatott háború”. Elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben szó sincs arról, hogy orosz delegáció is részt venne a rendezvényen. „Ezt a felszabadulás napjának hívják, és nem hiszem, hogy egy olyan országnak, amely nem érti a szabadság értékét, van keresnivalója egy, a felszabadításnak szentelt ünnepségen. Cinikus lenne, ha ott lennének” – mondta.
Jóváhagyták a Tisza-kormány eddigi legnagyobb döntéseit: Sulyok Tamás leváltását, a 12 éves mandátumkorlátot és az alkotmánybírók 70 éves korhatárát. 
