2024 elejétől indult a Nemzeti Kártya, a program elsőként szerb és ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalását könnyítette meg – emlékeztet cikkében a Szabad Európa. Az ilyen kártyát birtoklók esetében:
- nincs maximumlétszám,
- nincs kizárt munkakör,
- nem kell munkaerőigényről szóló igazolást bemutatni a foglalkoztatásukhoz,
- a kártyatulajdonosok rokonai velük tarthatnak, lehetőség van családegyesítésre,
- az engedélyt bármennyiszer meg lehet hosszabbítani,
- a hosszabbításhoz nem kell kulturális ismereti vizsgát tenni.
A cikk szerint a Nemzeti Kártya két évre szól, de akárhányszor meghosszabbítható három évvel. A kártyát kérelmezők alapesetben a kormányhivatalok általános ellenőrzésén esnek csak át az úgynevezett összevont kérelmezési eljárás folyamatán. Az eredetileg csak két országra vonatkozó programot július elején kiszélesítették, és kormány bejelentés és részletes indoklás nélkül kibővítette a kedvezményezett országok körét hattal, közöttük Oroszországgal és Fehéroroszországgal.
Fotó: Izsó Márton Artúr
A téma kapcsán a Szabad Európa megkereste Rácz András Oroszország-szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját, aki úgy fogalmazott,
teljesen értelmezhetetlen, hogy miért kellene beengedni a magyar munkaerőpiacra közelebbről meg nem határozott számú oroszt a Nemzeti Kártyával
A szakember szerint bár a paksi erőmű bővítéséhez indokolt lenne nagyobb számú orosz munkavállaló bejövetele, de ez még közel sincs abban az engedélyezési fázisban, hogy elkezdődhetne a tényleges nukleáris technológiai részleg beépítése.
Rácz András emellett kiemelte, ha többezres számban kezdenek érkezni oroszok, belaruszok a Nemzeti Kártyával, azt a jelenlegi magyar államigazgatás nem tudja kezelni, és az alapvető nemzetbiztonsági átvilágításukat sem tudná megfelelően elvégezni, nem lenne rá erőforrása.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 1121,6 pontos, 1,06 százalékos emelkedéssel, 107 194,23 ponton zárt szerdán. 
