„Igen, nyilvánvalóan meg fogjuk fellebbezni az összes eredményt, ez egyértelmű. Nem fogjuk elismerni a választások eredményét, mert nem választás történt, hanem kinevezés. Arról nem is beszélek, hogy egy sor párt egyszerűen nem jutott el a választásokig, mert egyszerűen eltávolították őket” - nyilatkozott a politikus.
Sor szerint a moldovai ellenzék nemzeti és nemzetközi szervekhez fog fordulni, Győzelem tömörülés pedig tüntetésekre fogja felszólítani a lakosságot a következő napokban. A politikus azt mondta, hogy a választók 20 százalékát szándékosan elrettentették a szavazástól.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak nyilatkozva korainak ítélte, hogy véleményt nyilvánítson a moldovai választásokról. „Először is talán maguknak a moldovaiaknak kell tisztázniuk a helyzetet” – nyilatkozott a Kreml szóvivője.
„Amennyire tudjuk, egyes politikai erők bejelentették, hogy nem fogadják el (a választási eredményeket), és szabálysértések lehetőségéről beszélnek. Nem lenne helyes, hogy megalapozatlan értékelést adjunk. Az értékeléseket csak később kell megadni, miután megértettük, hogy maguk a politikai erők hogyan fogják megfogalmazni álláspontjukat ezekkel a választásokkal kapcsolatban” - tette hozzá
Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda
A RIA Novosztyi hírügynökség szerint amíg a moldovai központi választási bizottság 236 szabálysértésről tett bejelentést a szavazás során, addig a megfigyelők mintegy hatszáz ilyet rögzítettek. A részvételi arány 52,2 százalékos volt.
Az előzetes eredmények szerint a kormányzó, Maia Sandu elnök vezette Cselekvés és Szolidaritás Pártja a voksok 49,85 százalékával 53 mandátumot szerzett a moldovai parlamentben, tíz helyet veszítve, az ellenzék pedig 44,27 százalékkal és 48 mandátumot.
Ebből a Hazafias Blokk 24,3 százalékot és 27 mandátumot, az Alternatíva tömörölés 8,02 százalékot és és kilenc mandátumot, A mi pártunk 6,24 százalékot és hat mandátumot, a Demokrácia Otthon párt pedig 5,65 százalékot és hat képviselői helyet.
A RIA Novosztyi emlékeztetett rá, hogy vasárnapi parlamenti választásokat megelőzően a kormány nyomást gyakorolt az ellenzékre, büntetőeljárásokat indítva ellenük, az oroszországi látogatásaik miatt pedig őrizetbe véve őket a chisinaui repülőtéren. Július elején elutasították a Sor vezette Győzelem blokk bejegyzését, augusztus elején hétévi szabadságvesztésre ítélték gagauz autonóm terület vezetőjét, Evghenia Gutult, közvetlenül a választásokat megelőzően pedig kizárták a politikai megmérettetésből, a Moldova Szíve és a Nagy Moldova pártot. Az országban beszűntették több médium, köztük az orosz Komszomolszkaja Pravda, az Argumenti i Fakti, a Lenta.ru és Sputnik Moldova működését.
A parlamentbe való bekerülésért 14 párt, négy koalíció és négy független jelölt küzdött. Moldovában több mint 2200 szavazókörzetet nyitottak meg, külföldön 301-et, ebből Oroszországban – ahol a legnagyobb számban élnek moldovai állampolgárok – csak kettőt (mindkettőt Moszkvában), a szakadár „Dnyesztermenti Moldáv Köztársaságban” pedig 12-t. A moldovai központi választási bizottság korlátozta a nemzetközi megfigyelők munkáját, elutasítva több mint 30 szervezet és 120 szakértő, köztük oroszok részvételét.
(MTI)
