A devizahitelesek mellett a parkolócégek áldozatai is bízhatnak a Kúriában

A Polgári Kollégium ezekben a napokban bírálja el a Kúriára érkezett banki felülvizsgálati kérelmeket - mondta el Darák Péter, a Kúria elnöke a társaság 2014-es évét értékelő sajtóbeszélgetésen.

Ezzel kapcsolatban Wellmann György, a Polgári Kollégium (PK) vezetője elmondta, a Kollégium elé érkező felülvizsgálati kérelmek zömét fél éven belül tudják elbírálni. A PK idén a korábbi elvi nyilatkozataiból 38-at - döntően az új Polgári Törvénykönyv passzusai nyomán - meghaladottnak nyilvánított a felülvizsgálat során.

Ami a devizahiteles ügyeket illeti, a PK vezetője arról beszélt, hogy a Kúria jogegységi döntése nyomán elkészült törvény értelmében 2014. december 31-ig kerültek felfüggesztésre a korábban megindított perek, illetve a törvény a bankok által indított perek teljeskörű lezárultáig, illetve az elszámolások teljeskörű lezárultáig függeszti fel a korábbi perek újraindítását. Ezek vélhetően 2016-ban indulhatnak újra,

A felülvizsgálati szakaszra a PK komolyan felkészült, új, automatikus ügyleosztási rend került meghatározásra. Eddig 29 ügy érkezett a Kúriára, de még várhatóak kérelmek, hiszen még első és másodfokú ítéletek születnek a kérdésben. A 29 beérkezett ügyből 22 alkalommal a Kúria fenntartotta a jogerős ítéletet tartalmát. Wellmann György szerint mind a bíróságok, mind a felülvizsgálati kérelmek beterjesztői színvonalas szakmai érveket soroltak fel.

A PK a beadványok egyik részét "automatikusan" elutasítja, ezek a felülvizsgálati kérelmek a törvény alkalmazásának alaptörvény-ellenéssége kapcsán tartották fontosnak a felülvizsgálatot, ám az azóta megszületett AB-döntés nyomán ezek a beadványok lényegében idejétmúltak.

A beadványok másik része a törvény EU-normákkal való ellentétességét vélelmezték, ezért kérték a Kúriát, hogy e tekintetben forduljon európai jogszervekhez. Az eddig eljáró felülvizsgálati tanácsok erre nem láttak okot.

A beadványok harmadik részét azok a vélekedések tartalmazták, amelyek szerint a Kúria jogegységi döntésében és később a törvényben is szereplő 7 feltételnek az adott bank kamatemelése megfelelt. Eddig ez a vélelem sem győzte meg a Kúria bíróit.

Wellmann György szerint az azóta született 3 új törvény - az elszámolási, a forintosítási és a fair bankrendszerrel kapcsolatos törvény - esetében szintén foglalkozott a PK a szabályokkal - egyrészt véleményezték, másrészt iránymutató tájékoztatást adtak a bíráknak a törvények tartalmáról.

A banki perek újabb körét jövő januártól a forinthitelek és a tényleges deviza hitelekkel kapcsolatos perek indulása jelenti majd. Emellett az elszámolási törvény is új feladatokat ad majd vélhetően a bíróságoknak, hiszen az adós az elszámolással kapcsolatos aggályait végső soron a bíróság előtt próbálhatja érvényre juttatni.

A törvény rendelkezéseinek értelmezéséről a PK 2 alkalommal tartott egyeztetést A joggyakorlat-elemző csoportok az egyik a nem javítható érvénytelen szerződések jogkövetkezményeivel kapcsolatos kérdéseket tárgyalja. A másik joggyakorlat-elemző csoport az érvénytelenség és egyéb jogcímeken párhuzamosan indított perek esetében követendő gyakorlatot igyekszik majd meghatározni. Ezen csoportok munkájukat január végéig fejezhetik be - nyilatkozta Wellmann György. Miután az eddig indított perek döntő része megállapítási per volt, ezek kiegészítése szükséges: a fogyasztónak azt is meg kell határoznia, hogy milyen elmarasztalást és milyen összegű kártérítést kér.

Wellmann György emlékeztetett: immár a törvény határoz meg átváltási árfolyamot

Az, hogy a törvény módosítja a szerződések tartalmát, az Wellmann György szerint - egyelőre magánvéleményként - azt jelenti, hogy az új feltételek tisztességtelensége fogalmilag kizárt. Ha szükséges, erről a kérdésről is jogegységi határozat születhet - mondta a PK vezetője.