Több mint 40 százalékkal növelte a mérlegfőösszegét és 24 százalékkal csökkentette működési költségeit tavaly a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Csoport (a holding másik két tagja az MKB Bank és a Budapest Bank). A költséghatékonysági mutatója (CIR) 2020-ban majdnem 18 százalékponttal, a piaci átlagot messze meghaladó mértékben javult, az ügyfélbetét-állomány 20 százalékkal, az ügyfélhitel-állomány 12 százalékkal bővült. A csoport 2020 júniusában lezárta az elmúlt évtizedek legnagyobb hazai pénzpiaci átalakítását, a takarékszövetkezetek integrációját, miközben piaci részesedését megtartva 1,2 millióra növelte ügyfelei számát.
Tavaly a Takarék Csoport mérlegfőösszege a piaci átlag majdnem kétszeresével 3632 milliárd forintra nőtt a prudenciális konszolidált jelentés alapján (IFRS szerint), ami 41 százalékkal magasabb a 2019 év végi szintnél. Ezzel a bankipiac ötödik legnagyobb szereplője. A kihelyezett hitelállomány 27 százalékkal emelkedett egy év alatt, 2020 végén 2183 milliárd forintot tett ki. Ezen belül az ügyfélhitelek bruttó állománya 12 százalékkal 1675 milliárd forintra nőtt. Ennél is jobban, mintegy 20 százalékkal emelkedett az ügyfelek betétállománya, a tavalyi év végére 2176 milliárd forintra.
Hasonlóan a bankszektor egészéhez, 2020-ban a csoport prudenciális konszolidált eredménye is csökkent, 1,9 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el. A csökkenés legfőbb oka a világjárvány gazdaságra gyakorolt negatív hatása miatti jelentős mértékű hitelezési értékvesztés- és céltartalékképzés, illetve a hiteltörlesztési moratórium miatt képzett negatív módosítási különbözet. Ezek a pandémiából következő tételek több mint 20 milliárd forinttal rontották az eredményt.
A takarékszektor nyugat-európai példáknak megfelelő üzleti-szervezeti korszerűsítése meghozta az első eredményeit, a tavalyi rendkívüli évben úgy csökkentettük jelentősen kiadásainkat, hogy közben növeltük üzleti teljesítményünket és ügyfeleink számát is. Az integráció során a Takarék Csoport a hazai piacon teljesen egyedálló fúziós tapasztalatra tett szert, amely a következő években a Magyar Bankholdingban is jól kamatoztatható – mondta Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója.
Ugyan a gazdasági válság miatt a működési bevételek 5 százalékkal mérséklődtek, a működési költségek viszont a szervezeti átalakítás hatására – a korábbi párhuzamosságok megszüntetésével, a folyamatok egységesítésével – 24 százalékkal csökkentek, miközben a teljes hitelintézeti szektorban több mint 10 százalékkal nőttek.
A takarékszektor megújítása a költséghatékonyság jelentős javítása mellett a Takarék Csoport piaci pozícióinak konszolidációját is eredményezte. Míg a mérlegfőösszeg alapján piacrésze 6,8 százalék volt, az ügyfélhiteleknél 8,9 százalék, az ügyfélbetéteknél pedig 7,7 százalék. Több kiemelt területen azonban ennél is meghatározóbb a szerepe. Piacvezető az MFB Pontos termékek értékesítésében 39 százalékos, a Széchenyi Kártya Programban pedig 35 százalékos részesedéssel. Az agrárszektorban a piaci állomány 24 százalékát kezeli a csoport. Minden ötödik CSOK-forintot a Takarék Csoport közvetített ki. Az NHP Hajrá!-ban 14 százalékos, a babaváró hiteleknél 10 százalékos a piacrésze. A Takarék Jelzálogbank mintegy 20 százalékos részesedésével a második legnagyobb jelzálog-refinanszírozó.
A többéves átalakítás ellenére tavaly 66 ezerrel nőtt az ügyfelek száma, és már meghaladja az 1,2 milliót.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
