A biztosítókba vetett bizalom továbbra is magas, 53,4 pont a 100 fokú skálán, tehát a magyar felnőtt lakosság továbbra is inkább bízik a biztosítótársaságokban. A 2019 óta tartó folyamatosan emelkedő tendencia ugyan megtört, azonban nem beszélhetünk érdemi visszaesésről.
A biztosítókkal szembeni összelégedettséget mérő index értéke szinte változatlan, 80,8 pont a 0-tól 100-ig tartó skálán, ami továbbra is magas szintű elégedettséget tükröz a biztosítottak körében. Az egyes biztosítástípusokon belül a balesetbiztosításokkal, az életbiztosításokkal és az egészségbiztosításokkal a legelégedettebbek az ügyfelek. Leginkább a nyugdíjbiztosítással rendelkezők biztosítás-élménye javult 2021-hez képest. A KGFB-n belül az elégedettség azok körében, akik az elmúlt években baleset elszenvedői voltak (károsult alindex) az előző évben tapasztalt javulás után visszaállt a 2020-ban mért értékre.
Az egyes intézménytípusokba vetett bizalom tekintetében a biztosítók továbbra is a bankokhoz hasonló megítélés alá esnek. A legfontosabb szempont, ami alapján a magyarok biztosítók választanak az ár-érték arány. Ezt követi az ismertség, megbízhatóság, a gyorsaság, az ügyfélközpontúság és a gördülékeny ügyintézés. A megkérdezettek egy része számára emellett a személyes kapcsolattartás és az igény szerint alakítható konstrukciók lehetősége is elvárás. Szolgáltatóváltásra főként a kedvezőbb díjak és a rossz kárrendezési tapasztalat ösztönözné a biztosítottakat.
A Covid-járvány hatására a lakosság ötödének jövedelme csökkent, negyedüké nőtt, míg minden második válaszadó anyagi helyzetére nem volt hatással a pandémia. Ennek következtében a lakosság biztosítottsága terén kisebb mértékű csökkenés történt 2021-hez képest. A legtöbben a megtakarítási jellegű biztosításaikhoz nyúltak, illetve KGFB konstrukciójukat módosították a járvány hatására.
Lakásbiztosítással a magyar lakosság közel háromnegyede rendelkezik, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kétharmaduk, míg életbiztosítással 48 százalékuk. A nyugdíjbiztosítottak aránya változatlanul 23,1 százalék, CASCO-t minden ötödik lakos kötött, megtakarítás jellegű életbiztosításba 15,4 százalékuk fektetett.
Ami a megkötött biztosítások számát illeti, az átlag több mint 3 biztosítással rendelkezik, ugyanakkor a férfiak, a 40-49 évesek, a vidéki városokban élők, a magasabb jövedelműek, a diplomások és a gazdaságilag aktívak több biztosítást kötnek az átlaghoz képest. A lakosság fele havi legfeljebb 10 ezer forintot költ biztosításra. 10-20 ezer forintot 18,5 százalék szán ilyen célra, míg ennél magasabb összeget 11,8 százalék fizet. A magyar felnőtt lakosság 17,5 százaléka nem költ havi szinten biztosításokra.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
