A nagy kérdés: kötelező lesz-e a forintosítás?

Megoszlik az elemzők véleménye a forintosításról. Balatoni András, a ING Bank ve­ze­tő elem­ző­je úgy vé­li, hogy a de­vi­za­hi­te­les ügy­fe­lek, akik az el­múlt évek­ben már "meg­éget­ték ma­gu­kat", öröm­mel fog­ják vá­lasz­ta­ni a fo­rin­to­sí­tást, hogy ez­ál­tal csök­kent­sék de­vi­za­ki­tett­sé­gü­ket. Hozzátette: emel­lett a de­vi­za­hi­te­le­sek "aján­dék­cso­ma­got" is kap­nak, mi­vel az egy­ol­da­lú szer­ző­dés­mó­do­sí­tá­sok és a ka­mat­eme­lé­sek el­szá­mo­lá­sa kö­vet­kez­té­ben összes­sé­gé­ben 850 mil­li­árd fo­rint­tal csök­ken a tő­ke­tar­to­zá­suk, to­váb­bá a ka­ma­tok is mér­sék­lőd­nek, és így 25-30 szá­za­lék­kal ala­cso­nyab­bak lesz­nek a tör­lesz­tő­rész­le­tek. Utóbbi nem­zet­gaz­da­sá­gi szin­ten évi 120 mil­li­árd fo­rin­tot je­lent.

Balatoni András hang­sú­lyoz­ta, ked­ve­ző, hogy a de­vi­za­hi­te­lek kon­ver­tá­lá­sa a be­je­len­tett mó­don nem rak újabb ter­he­ket sem a ban­kok­ra, sem az ál­lam­ra. Kedvező az is, hogy a kon­ver­zió az MNB de­vi­za­tar­ta­lé­ká­nak a ter­hé­re tör­té­nik, így nem okoz fo­rint­gyen­gü­lést. Ennek ugyan egyik ve­szé­lye, hogy csök­ken a de­vi­za­tar­ta­lék, ugyan­ak­kor csök­ken az or­szág sé­rü­lé­keny­sé­gét jel­ző rö­vid le­já­ra­tú kül­ső kö­te­le­zett­ség is - fűz­te hoz­zá.

Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elem­ző­je ugyan­ak­kor szkep­ti­kus az­zal kap­cso­lat­ban, hogy a pi­a­ci ár­fo­lya­mon tör­té­nő fo­rin­to­sí­tás­sal vég­le­ge­sen fel­szá­mol­ha­tók a de­vi­za­hi­te­lek. Szerinte ugyan­is az ügy­fe­lek nem biz­tos, hogy vál­lal­ják a mos­ta­ni és a hi­tel­fel­vé­tel­ko­ri ár­fo­lyam kü­lönb­sé­gé­ből adó­dó vesz­te­ség re­a­li­zá­lá­sát. Véleménye sze­rint így to­vább­ra is fenn­ma­rad­hat a de­vi­za­hi­tel a ma­gyar gaz­da­ság­ban, és a ban­kok port­fó­li­ó­ja sem fog kel­lő­kép­pen tisz­tul­ni. Nagy kérdés tehát, hogy a forintosításról szóló törvény valóban kötelezővé teszi-e a forintra váltást, avagy azok az ügyfelek, akik bíznak a forintban, vagy épp a fenti véleményt magukévá téve nem akarják beégetni a jellemzően 160-165 forintos svájci frank árfolyamhoz képest számottevő terhet jelentő árfolyamot, dönthetnek-e úgy, hogy nem kérnek abból, hogy "megmentsék". Tóth Gergely ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy az ennél sok­kal ked­ve­zőbb vég­tör­le­szést és az ár­fo­lyam­gát-rend­szert is csak ke­ve­sen vá­lasz­tot­ták.