A britek bekeményítenek a bankadóval

2011. február 8. 14:02

A bankadó teljes mértékű érvényesítéséből a brit kormány hosszabb távon évi 2,5 milliárd font (800 milliárd forint) körüli költségvetési bevételt remél

A bankadó, amelynek teljes mértékű érvényesítéséből a kormány hosszabb távon évi 2,5 milliárd font (800 milliárd forint) körüli költségvetési bevételt remél, már a tavaly májusi választásokon hatalomra került konzervatív-liberális koalíció első költségvetésében szerepelt. Az idei naptári évre a brit pénzügyi szférának azonban még csak csökkentett összeget, éves szinten összesen 1,7 milliárd fontot kellett volna befizetnie, abból a meggondolásból, hogy ez segíti a gyenge helyzetű bankok tőkehelyzetének megerősítését.

George Osborne pénzügyminiszter azonban kedden közölte, hogy mivel a bankrendszer állapota jobb, mint korábban gondolták, a kormány már az idén a teljes összegű adót hajtja be a bankoktól, vagyis hozzávetőleg 800 millió fonttal emeli az illeték rendszerszintű éves összegét - tudósít az MTI.

Osborne a BBC rádiónak nyilatkozva cáfolta, hogy politikai indíttatású döntésről lenne szó, amelynek a hatalmas banki prémiumok kavarta lakossági indulatok csillapítása lenne a célja. A konzervatív párti pénzügyminiszter szerint a kormány azt akarja elérni, hogy a bankok is "igazságos mértékben hozzájáruljanak" a brit gazdaság fellendüléséhez és a pénzügyi válság időszakából örökölt, súlyos költségvetési hiány csökkentéséhez.

Az állam a mentéskor részesedést szerzett

A milliós bankári prémiumokról különösen éles vita folyik azóta, hogy a pénzügyi válság elhatalmasodása után veszélybe került brit bankok közül többet csak sürgős és igen jelentős költségvetési tőkejuttatással sikerült életben tartani.

A Munkáspárt vezette előző kormány annak idején összesen 70 milliárd fontot (23 ezer milliárd forintot) fordított költségvetési forrásokból az összeomlás fenyegette brit bankok megmentésére, és ezzel - hosszú évtizedek óta először - gyakorlatilag bankállamosításokat hajtott végre. A kormányzati tőkejuttatások nyomán például a Royal Bank of Scotlandben (RBS) jelenleg 84 százalékos, a Lloyds csoportban 43 százalékos az állami részesedés.

Ebben a környezetben heves indulatokat kelt a banki prémiumok ügye, különös tekintettel arra, hogy a bankok továbbra is csak vonakodva és szigorú feltétekkel hajlandók kölcsönt nyújtani a hitelszűke miatt komoly finanszírozási gondokkal küszködő brit vállalkozásoknak.

A prémiumok csökkentésével az állam jár rosszul?

George Osborne pénzügyminiszter keddi nyilatkozatában kijelentette, hogy a kormány folytatja a tárgyalásokat a bankokkal a prémiumok csökkentése és a hitelfolyósítás növelése érdekében.

Londoni elemzők szerint azonban ha a brit kormánynak sikerülne kierőszakolnia a banki prémiumok jelentős csökkentését, azzal éppen a kincstár járna a legrosszabbul. Az egyik vezető londoni gazdaságelemző intézet, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben kiadott elemzésében kimutatta, hogy a legmagasabb jövedelmekre az idei pénzügyi évtől kivetett új, 50 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs, az egyéb adó- és járulékemelések, valamint a jutalmakra kirótt külön illetékek révén az adóhivatal többet "visz haza" a bankári prémiumokból, mint maguk a jutalmazottak, és ha a kifizetett prémiumtömeg a folyó pénzügyi évre eddig becsült hétmilliárd font helyett például négymilliárd fontra apadna, az 1,8 milliárd font (580 milliárd forint) adókiesést okozna a brit költségvetésnek.

A CEBR megállapítása szerint a londoni City a legsikeresebb években a brit közkiadások jelentős részét fedezte adóival, vagyis a bankszféra távolról sem annyira haszontalan képződmény a társadalom egésze szempontjából, ahogy azt "gazdaságilag analfabéta politikusok és kommentátorok állítják" - adta hírül az MTI.

MTI