Ezentúl nem a kormánnyal közösen, hanem kizárólag az MNB határozza meg az inflációs célt, ami továbbra is 3 százalék, plusz/mínusz 1 százalékpontos toleranciasávval
Ezentúl nem a kormánnyal közösen, hanem kizárólag a Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozza meg az inflációs célt, ami továbbra is 3 százalék, plusz/mínusz 1 százalékpontos toleranciasávval - közölte a jegybank honlapján hétfőn.
A közlemény szerint: az EK Szerződéssel való összeegyeztethetőség megteremtése érdekében módosul az MNB és a kormány által 2008. augusztus 25-én aláírt megállapodás "Az inflációs célról és az alacsony infláció gazdaságpolitikai feltételeiről". A módosított megállapodás csak a jegybank és a kormány együttműködésének kérdéseit tartalmazza, az inflációs cél nagyságát és érvényességét a monetáris tanács önálló döntésével határozza meg. Az EKB kérésére végrehajtott módosítás nincs hatással a monetáris politika vitelére - hangsúlyozzák.
Az MNB-ről szóló törvény szerint a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az inflációs célkövető rendszer keretében az MNB Monetáris Tanácsa az árstabilitásnak megfelelő számszerű inflációs célt határoz meg, és a kitűzött inflációs cél elérését szolgáló monetáris politikát folytat. Az inflációs cél számszerű meghatározásának legfontosabb szempontjai, hogy kellően alacsony legyen ahhoz, hogy az inflációval járó gazdasági veszteségek mérsékeltek maradjanak, egyúttal vegye figyelembe a fogyasztói árindex számbavételének módjából eredő esetleges statisztikai torzításokat, és megfelelő mértékben csökkentse egy esetleges defláció kialakulásának kockázatát.
Ennek megfelelően a monetáris tanács az inflációs cél mértékét a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett fogyasztói árindex 3 százalékos értékében határozza meg.
A monetáris politikai lépések késleltetéssel hatnak az inflációs folyamatokra. Az MNB Monetáris Tanácsa ezért kamatdöntéseit előretekintő módon, jellemzően az inflációnak a következő 5-8 negyedév folyamán várható alakulását figyelembe véve hozza meg. A gazdaságot érő váratlan hatások rövid távon eltéríthetik az inflációt a 3 százalékos céltól - áll a közleményben. Az MNB törekszik arra, hogy úgy alakítsa politikáját, hogy az infláció középtávon visszatérjen a kitűzött célértékhez.
Az inflációs cél teljesülésének utólagos értékelésekor a váratlan hatásokból fakadó ingadozásokat is figyelembe kell venni. Ezért az MNB a 3 százalékos céltól legfeljebb plusz/mínusz 1 százalékponttal eltérő fogyasztói árindexet utólag elfogadhatónak tekintheti az árstabilitás szempontjából.
A monetáris tanács minden év februárjában közleményben teszi közzé az inflációs cél előző évi teljesülésének értékelését.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter.
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában.
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
Ismét nagy érdeklődés mellett indult el a Privátbankár pénzügyi tudatossági versenye. A Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! vetélkedőn ősszel mindig a technikumok és szakképző iskolák diákjai szállnak harcba az elengedhetetlen tudásért és persze a milliós összértékű nyereményekért. A verseny őszi szezonját sajtótájékoztatóval indította el a szervező.
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára – írta laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor az MNB legfrissebb Fizetési rendszerek jelentése alapján.
.jpg)
Ezentúl nem a kormánnyal közösen, hanem kizárólag az MNB határozza meg az inflációs célt, ami továbbra is 3 százalék, plusz/mínusz 1 százalékpontos toleranciasávval .jpg)
.jpg)
Gyengüléssel zártak kedden a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
