Vagyonadó, bizalmi vagyonkezelés, alapítványok, magántőkealapok – 2026 fordulópontot hozhat.
Ne hozzon fontos döntéseket a legfrissebb információk nélkül!
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!
Ezentúl nem a kormánnyal közösen, hanem kizárólag az MNB határozza meg az inflációs célt, ami továbbra is 3 százalék, plusz/mínusz 1 százalékpontos toleranciasávval
Ezentúl nem a kormánnyal közösen, hanem kizárólag a Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozza meg az inflációs célt, ami továbbra is 3 százalék, plusz/mínusz 1 százalékpontos toleranciasávval - közölte a jegybank honlapján hétfőn.
A közlemény szerint: az EK Szerződéssel való összeegyeztethetőség megteremtése érdekében módosul az MNB és a kormány által 2008. augusztus 25-én aláírt megállapodás "Az inflációs célról és az alacsony infláció gazdaságpolitikai feltételeiről". A módosított megállapodás csak a jegybank és a kormány együttműködésének kérdéseit tartalmazza, az inflációs cél nagyságát és érvényességét a monetáris tanács önálló döntésével határozza meg. Az EKB kérésére végrehajtott módosítás nincs hatással a monetáris politika vitelére - hangsúlyozzák.
Az MNB-ről szóló törvény szerint a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az inflációs célkövető rendszer keretében az MNB Monetáris Tanácsa az árstabilitásnak megfelelő számszerű inflációs célt határoz meg, és a kitűzött inflációs cél elérését szolgáló monetáris politikát folytat. Az inflációs cél számszerű meghatározásának legfontosabb szempontjai, hogy kellően alacsony legyen ahhoz, hogy az inflációval járó gazdasági veszteségek mérsékeltek maradjanak, egyúttal vegye figyelembe a fogyasztói árindex számbavételének módjából eredő esetleges statisztikai torzításokat, és megfelelő mértékben csökkentse egy esetleges defláció kialakulásának kockázatát.
Ennek megfelelően a monetáris tanács az inflációs cél mértékét a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett fogyasztói árindex 3 százalékos értékében határozza meg.
A monetáris politikai lépések késleltetéssel hatnak az inflációs folyamatokra. Az MNB Monetáris Tanácsa ezért kamatdöntéseit előretekintő módon, jellemzően az inflációnak a következő 5-8 negyedév folyamán várható alakulását figyelembe véve hozza meg. A gazdaságot érő váratlan hatások rövid távon eltéríthetik az inflációt a 3 százalékos céltól - áll a közleményben. Az MNB törekszik arra, hogy úgy alakítsa politikáját, hogy az infláció középtávon visszatérjen a kitűzött célértékhez.
Az inflációs cél teljesülésének utólagos értékelésekor a váratlan hatásokból fakadó ingadozásokat is figyelembe kell venni. Ezért az MNB a 3 százalékos céltól legfeljebb plusz/mínusz 1 százalékponttal eltérő fogyasztói árindexet utólag elfogadhatónak tekintheti az árstabilitás szempontjából.
A monetáris tanács minden év februárjában közleményben teszi közzé az inflációs cél előző évi teljesülésének értékelését.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Csak az első negyedévben több mint 1,7 milliárd forint egészségpénztári megtakarítást fordítottak lakáshitel-törlesztésre a tagok, kétszer annyit, mint 2025 első három hónapjában – derül ki a BiztosDöntés.hu által összegyűjtött adatokból. Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba tízezrek léptek be egy év alatt, és jelentősen nőttek a befizetések is.
A Blochamps Capital szerint a 3 legnagyobb hitelminősítő rövid távon még kivárhat Magyarországgal kapcsolatban, ugyanakkor egyre nehezebb olyan piaci érvet találni, amely tartósan a mostaninál erősebb forint mellett szólna. Bár a nominális árfolyam potenciális hatása a magyar gazdaságpolitikai vitákban sokszor jelentősen túlbecsült-, mégis fontos sarokpont a vállalkozásoknak, hogy az EU-pénzek megszerzésének kérdése, a költségvetési pálya és a kamatkülönbözet alakulása ősszel újra nyomás alá helyezhetik a hazai devizát. Ez pedig a vagyonosok mellett a nyaralásra készülő lakossági ügyfelek valutavásárlási kedvét erősíti.
A kormány szigorítaná a bizalmi vagyonkezelés adóelőnyeit, de magát a jogi eszközt megtartaná. Az igazi kérdés: hogyan lehet úgy kiszűrni az adótrükközést, hogy közben ne csapja agyon a szabályozás azokat a családi konstrukciókat is, amelyek valóban a generációváltást vagy a vagyon hosszú távú megőrzését szolgálják? Dr. Horváth Balázs az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja szerint a kérdés sokkal összetettebb, mint sejtenénk.
A megduplázódott extraprofitadó veszteségessé tette Magyarországon az OTP-t, hiába nőttek a hitelállományok. Az új kormányban és a jövőben azonban bízik a hitelintézet, amely csoportszinten 177 milliárd forintos nyereséggel zárta az első negyedévet.
.jpg)
Ezentúl nem a kormánnyal közösen, hanem kizárólag az MNB határozza meg az inflációs célt, ami továbbra is 3 százalék, plusz/mínusz 1 százalékpontos toleranciasávval .jpg)
.jpg)
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
