Májusban felpörgött a forgalom a gáton
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján kedden közzétett összesítés szerint az árfolyamgát iránti érdeklődés májusban jelentősen nőtt: míg áprilisban 836-tal nőtt a gyűjtőszámlahitel-számlák száma, addig májusban 4 280-nal. Az árfolyamgátra kötött szerződések száma ennél magasabb, ugyanis nem minden bank nyitja meg azonnal a gyűjtőszámlát, arra a szerződéskötést követő 60 napban kerülhet sor.
A törvény alapján a kibővített árfolyamgát április 1-jei hatályba lépése után a pénzintézetek kizárólag a közszféra dolgozóinak kérelmét voltak kötelesek befogadni, június 1-jétől a többi lakáshiteles kérelmét, szeptember elejétől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkezőkét. Több bank azonban már május folyamán megnyitotta a lehetőséget a nem közszférában dolgozó lakáshitelesek előtt.
100 milliárdnyi devizakölcsönt betonoztak be
Az árfolyamgát lehetőségével jellemzően a frankhitelesek éltek: május 31-én a rögzített, svájci frank alapú devizakölcsönök állománya 97,373 milliárd forint volt, a japán jen alapúaké 3,817 milliárd, míg az euróban felvett kölcsönöké 1,543 milliárd forint volt aktuális árfolyamon.
A gyűjtőszámlahitel-szerződések döntő többségét, május végéig három híján összesen 10 ezret részvénytársasági hitelintézeteknél kötötték meg az ügyfelek.
A PSZÁF a jövőben havonta publikál adatokat az árfolyamgátra kötött szerződésekről.
Érdemes felkészülten menni a bankba
Az árfolyamrögzítés új rendszerébe azok léphetnek be, akik legfeljebb 20 millió forint összegű devizahitelt, vagy deviza alapú kölcsönt vettek fel. A parlament március közepén döntött arról, hogy ne a lakás érteke, hanem a felvételkori hitelösszeg legyen a meghatározó körülmény.
Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A bankok svájci franknál 180 forintos, eurónál 250 forintos, japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt.
|
Jelenleg a svájci frank jegyzése 240 forint körül jár a bankközi devizapiacon; ez azt jelenti, hogy az árfolyamgát keretén belül törlesztők frankonként nagyjából 60 forinttal fizetnek kevesebbet. A különbözetből a kamatrészt az állam és a bankok fizetik, a tőkerész a budapesti bankközi kamatlábnak (BUBOR-nak) megfelelő kulccsal kamatozik, ennek mértéke június végén 7,19% volt. |
Amennyiben az ügyfelek a bankfiókba már a hiánytalanul kitöltött dokumentumokkal érkeznek, az igénylés beadásához szükséges ügyintézési idő jelentősen csökkenthet, így azt javasolják, erre szánjanak több időt az ügyfelek, és csak azután keressék fel a bankfiókot, miután minden szükséges dokumentumot beszereztek és kitöltötték a kérelmi nyomtatványcsomagot. A gyűjtőszámlahitel-igényléshez szükséges dokumentumok listája a bankok honlapján elérhető.
Az állam és a bankok lenyelik a törlesztő egy részét
A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. A devizahitellel rendelkező közszférában dolgozók a gyerekszámtól függő kamattámogatáson felül egyszeri, vissza nem térítendő támogatást is kapnak, amennyiben beléptek az árfolyamgát-rendszerbe, és a szerződést július 1-jéig megkötötték.
Ha a kormány nem teljesíti a követeléseiket. 
