Az NGM-hez kerül a külkereskedelem, az új irány: kelet

Az Index a birtokába került előterjesztésre hivatkozva azt írja: a magyar gazdaság éves teljesítményének nagyjából 80 százalékát már most is a kivitel adja, az NGM-ben készített előterjesztés azonban ambiciózus terveket készített: 2020-ig "az egyes fontosabb külgazdasági mutatók tekintetében az évtized végéig nagyságrendileg” meg szeretnék duplázni a 2010-es eredményeket. Az Index szerint ez azt jelenti, hogy az exportforgalmat a 2010-es 71 milliárd euróról 140 milliárd euróra kellene növelni, ezen belül főleg a kis-és középvállalkozásokat kellene a külpiacokra ösztönözni (ezek a kisvállalatok az exportnak csak mintegy tizedét adják). A tervezet 30 milliárd euró fölé növelné a külföldön befektetett magyar tőke nagyságát, és megduplázná az ide érkező tőkebefektetést is. Az előterjesztés egy óvatosabb, csak ötven százalékos növekedésről szóló forgatókönyvet is tartalmaz.

A külgazdasági teljesítmény növelését szolgálja az NGM szerint az új stratégia, amely az export mellett "nagy hangsúlyt helyez a Magyarországon letelepedett külföldi érdekeltségű vállalatok részére történő magyar beszállítások növelésére, valamint az importált termékek hazai termékekkel való kiváltására". Az elképzelések szerint a magyar kivitel szerkezetét kiegyensúlyozottabbá kell tenni. Jelenleg az ország fő külkereskedelmi partnere az EU, ezen belül is Németország – így egy ottani válság súlyos hatással lehet a magyar gazdaságra is. Ezért "a magyar exportban fokozott erőfeszítéseket kell tenni egyes nagyobb kereslettel bíró országok" piacának megszerzésére, a felsorolásban "kiemelt területek a gyorsan növekvő keleti államok (Kína, India, Oroszország), a visegrádi országok, a Kárpát-medence országai".

A kormány elé került javaslatban szerepel a korábban piaci szereplők és gazdasági elemzők által is szorgalmazott Kereskedőház megteremtése. Ez egy olyan intézmény lenne, amely a forráshiánnyal, piaci- és idegen nyelvi ismeretek hiányával, külkereskedelmi gyakorlat hiányával" küzdő kkv-knak ezeket a problémáit tudná legalább részben megoldani. A stratégiában szerepel a "Kárpát-medencei Gazdasági Övezet" megteremtésének ötlete, és az, hogy ez milyen eszközökkel lehetséges. Az új kormányzati befektetés- és exportösztönzés célja, hogy "állami eszközök felhasználásával segítse elő a magyar vállalatoknak a Kárpát-medencei célterületekre irányuló üzleti befektetéseit". Az előterjesztés szerint ehhez a legfontosabb eszközök között van többek között "a Kárpát-medencei célterületeken működő, a magyar tulajdonban lévő kis- és középvállalatok, illetve stratégiai jelentőségű (kiemelt) programelemek támogatása".

A Magyarországon befektetni szándékozó külföldi cégek közül azok számíthatnak kiemelt támogatásra, amelyek Magyarország keleti és déli, kiemelten fejlesztendő régióiba mennének, illetve a feldolgozóipar vagy a k+f területére irányulnak. Emellett igyekeznek a kkv-kra és a kisebb összegű beruházásokra alkalmazott támogatási rendszert is kidolgozni, míg az egyedi kormánydöntéssel idehozott nagyvállalatokkal – ilyen volt korábban a Hankook vagy a Daimler – a későbbiekben "beszállítói együttműködésre vonatkozóan keret-megállapodást kívánunk aláírni, annak érdekében, hogy minél nagyobb üzleti lehetőséghez jussanak a megfelelően felkészült hazai vállalkozások".

A nemzetgazdasági minisztérium által készített előterjesztés szerint a most a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül közvetve a fejlesztési tárcához tartozó Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Zrt. átkerülne a külgazdaságot irányító, a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt, a HITA-t is felügyelő NGM-hez. A kormány elé került tervezet szerint az Eximbank és a Mehib már áprilisban átkerülhet az NGM-hez, a szükséges jogszabály-módosításokat és vagyonkezelési szerződéseket április 11-ig kell előkészíteniük az illetékes minisztériumoknak - olvasható az Index cikkében.