Az ombudsman szerint az érintett szövetkezetek szempontjából előnyösebb, ha közvetlenül, és nem rajta keresztül fordulnak az Alkotmánybírósághoz (Ab) a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény vélt alaptörvény-ellenessége miatt - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-vel.
Sok a panasz
A közlemény szerint az elmúlt napokban a hivatalhoz sok beadvány érkezett, amelyek szerint a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény több ponton sérti az alapvető jogokat. A panaszosok arra kérték az ombudsmant, hogy kezdeményezzen utólagos normakontrollt a jogszabályról az Ab-nál. Szabó Máté ombudsman a beadványokra küldött válaszában emlékeztetett arra, hogy egyedi ügyben, alapjogsérelemre hivatkozva bármely érintett személy vagy szervezet maga is alapjogvédelmet kérhet az Ab-tól a szerinte alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított 180 napon belül. Emiatt az alapjogi biztos utólagos normakontroll-indítványozási hatáskörével elsősorban akkor él, ha a közvetlen, egyéni indítványozás feltételei hiányoznak.
Nem mindegy, kié a beadvány
Az ombudsman arról is tájékoztatta a panaszosokat, hogy a kétféle indítványnak más-más a következménye. Ha az alapjogi biztos nyújt be indítványt, és annak alapján az Ab megsemmisíti a kifogásolt jogszabályt, akkor az általában az alkotmánybírósági határozat közzétételének napján vagy azután veszti hatályát. Ez azzal jár, hogy a törvény a határozat közzététele előtt lezárt és a folyamatban lévő ügyekben továbbra is alkalmazható - olvasható a magyarázatban. Ezzel szemben, ha az Ab egyedi, közvetlen érintettség miatt benyújtott indítvány alapján jár el, akkor a megsemmisített jogszabály a már befejezett és a folyamatban lévő ügyekben is érvényét veszti. Ezért az érintett szövetkezetek szempontjából előnyösebb, ha közvetlenül, és nem az alapvető jogok biztosán keresztül fordulnak az Ab-hoz.
Gyengüléssel zártak pénteken a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
Hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció – Klasszis Podcast
