Az első piaci reakciók azt mutatják, hogy a befektetők elégtelennek találják az intézkedéseket, az irányadó spanyol állampapír hozamfelára a német Bundhoz képest 456 bázispontra emelkedett, és a madridi Ibex tőzsdeindex 1 százalékkal esett.

Luis de Guindos gazdasági miniszter pénteken bejelentette: kötelezik a bankokat, hogy a jól törlesztő jelzáloghiteleik tőkefedezetét is emeljék fel, a jelenlegi 7 százalékról 30 százalékra. Ez az jelenti, hogy a bankoknak összesen további 30 milliárd eurónyi tartalékot kell képezniük. Ha egy bank saját erejéből nem tudja előteremteni a szükséges tőkét, részvényre konvertálható kötvény formájában öt éves lejáratú hitelt kaphat 10 százalék kamatra. Ez kétszer annyi, mint a spanyol szuverén adósság után fizetett kamat.

A bankoknak ezenkívül nemfizető ingatlan-portfóliójukat alapkezelő cégekbe kell átcsoportosítaniuk, amelyek majd piaci áron értékesítik őket.

A spanyol bankoknak összesen 298 milliárd euró kinnlevőségük van ingatlanfejlesztőknél, ez a spanyol belföldi össztermék 30 százaléka. Az összeg felének törlesztésével már késedelemben vannak az adósok, és a gazdasági helyzet romlásával ez az arány nőni fog. Egyes elemzések szerint a bankrendszernek összesen 100 milliárd eurónyi céltartalékot kell félretennie a rossz ingatlanhitelek után. Részletek>>

Luis de Guindos szerint az újabb bankreform kevesebb mint 15 milliárd euró közpénzt igényel, nem terheli meg az adófizetőket és nem növeli a költségvetési deficitet. A miniszter hangsúlyozta, hogy Spanyolország - az uniós előrejelzéssel szemben - tartani fogja az idei 5,3 százalékos GDP-arányos deficitcélt és jövőre 3 százalékra szorítja le az államháztartás hiányát.

Az Európai Bizottság pénteken közzétett tavaszi prognózisában az áll, hogy a spanyol deficit idén 6,4 százalék, jövőre pedig még mindig 6,3 százalék lesz.