|
| Itt várnak mindenkit - időpontegyeztetés után |
Vádiratot nyújtott be a Buda-Cash-ügyben a Fővárosi Főügyészség a Fővárosi Törvényszéken - jelentette be Ibolya Tibor fővárosi főügyész.
Öt vádlottal - V. Péterrel és társaival - szemben emeltek vádat; az iratok megküldése jelenleg is tart. Jelezte, hogy eredetileg 11 embert gyanúsítottak meg, közülük hattal szemben - bizonyítottság hiányában - a nyomozást megszüntették.
A vádlottakat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékben elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolják.
Nincs politikai szál
Az okozott kár összesen 115 milliárd forint.
Ibolya Tibor kérdésre válaszolva kijelentette azt is, hogy a Buda-Cash-ügyben politikai szál nem merült fel.
A vádirat szerint V. Péter és társai - valamennyien a tulajdonosi körből - a Buda-Cash Brókerház működtetése során 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek keretében az ügyfelek befektetéseivel, értékpapírjaival részben a sajátjukként rendelkeztek, részben azokat eltulajdonították.
Pénzmentás az offshore cégekbe
A főügyészség az ügyben kiadott közleményében azt írta, a vádlottak célja kezdetben a csőd elkerülése, illetve a befektetési szolgáltató fizetőképességének fenntartása volt, később azonban az ügyfelek befektetéseit már nemcsak a veszteségek leplezésére használták fel, hanem az ügyfélpénz egy részét különböző offshore cégekbe menekítették.
A vádpontok
A Fővárosi Főügyészség vádiratában három vádpontot fogalmazott meg.
- Az első szerint a vádlottak 2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat anélkül, hogy az ügyfelek erre megbízást adtak volna. Ezeket az értékpapírokat azért vásárolták, hogy az ügyfelek korábban jogtalanul eladott részvényeit átmenetileg pótolják. Ennek során a vádlottak a fenti időszakban összesen több mint 40,2 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal rendelkeztek a sajátjukként.
- A második vádpont szerint V. Péter elsőrendű vádlott 2008 áprilisa és 2014 májusa között összesen mintegy 9,2 milliárd forintot utaltatott át a Buda-Cash Brókerház kezelésében lévő vagyonból különböző offshore cégek számlájára.Az előző két vádpontban az összevontan kezelt ügyfélszámla miatt pontosan meg nem határozható ügyfelek helyett - a mögöttes felelősség szabálya miatt - maga a befektetési szolgáltató tekinthető sértettnek.
- A harmadik vádpont szerint a vádlottak 2007-ben elhatározták, hogy az akkor már több tízmilliárdos hiányt a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteinek megszerzése útján és ezáltal a betétesek vagyonával pótolják. Ennek érdekében rábírták a pénzintézeteket, hogy vásároljanak állampapírokat a Buda-Cash-en keresztül.
Ténylegesen azonban a vádlottaknak az állampapírokat nem állt szándékukban megvásárolni, céljuk a pénzintézetek vagyonának megszerzése volt.
A fenti cselekményükkel a vádlottak 2009 áprilisa és 2014 áprilisa között a DRB bankcsoportnak összesen több mint 66 milliárd forint kárt okoztak.
A főügyészség közlése szerint a vád tárgyává tett, bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények büntetési tételének felső határa - a többszörös bűnhalmazatra is figyelemmel - 25 évig terjedő szabadságvesztés.
A Quaestor-ügynél gond van a vádirattal
A Fővárosi Törvényszék pénteken megtartott úgynevezett előkészítő ülésén felhívta a Fővárosi Főügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlására a Tarsoly Csaba és társai ellen bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben.
A Fővárosi Főügyészség azonban úgy reagált: nem áll módjában teljesíteni a Quaestor-ügyben a Fővárosi Törvényszék által kért hiánypótlását. Részleteket ebben a cikkünkben talál >>>>
Csökkent a migrációs nyomás az EU határán. 
