Csordaszellem: az ír bankválság háttere

A finn Peter Nyberg által irányított vizsgálat lezárásaként közzétett jelentés szerint az Anglo Irish Bank és az Irish Nationwide volt a legfőbb mozgatója annak a hitelezési folyamatnak, amelynek során a dublini ingatlanárak - 2006 közepére - elérték a manhattani és moszkvai árakat. Ugyanakkor a többi bank is csordaként követte őket, továbbá a könyvvizsgálók, és az állami hatóságok is "néma megfigyelőként" engedtek szabad utat az őrületnek - derül ki a 172 oldalas tanulmányból.

Az ír ingatlanpiaci mutatókba vetett bizalom, valamint a pénzpiaci hatékonyság elméletének feltétel nélküli elfogadása csoportgondolkodáshoz vezetett, egy olyan pszichológiai folyamathoz, amely nehezíti a kritikus vélemények megjelenését és elterjedését - állapítja meg a vizsgálat. A válság kialakulásához az kellett, hogy a befektetők és a bankok is rossz döntéseket hozzanak, hogy a központi bank, a pénzpiaci felügyelet és a kormány ne értse meg a helyzetet, vagy az egyáltalán ne érdekelje, hogy a média támogassa a folyamatot és - általában -, hogy a politikusok ne értsék, hogy mi történik - mondta Nyberg egy dublini sajtótájékoztatón.

A tanulmány szerzője szerint utólag értékelve az eseményeket "szinte hihetetlen, hogy a bankszektor intelligens szakértői nem ismerték fel az elvállalt kockázatok mértékét. Írország azonban - legalábbis  úgy tűnik - bankrendszerének összeomlásából megtanulta a leckét. A bankszektor stabilizálása érdekében a kormány átalakította a pénzpiaci felügyeleti szervét, növelte a központi bankban dolgozók létszámát és bejelentette, hogy két hitelintézetbe vonja össze az államosított bankokat. Az elszenvedett károk ugyanakkor jelentős méreteket öltenek: a kormány 70 milliárd euróra, vagyis az éves  a GDP 44 százalékára becsüli a bankszektor kimentésének költségeit.

A tanulmány elkészítésére még az előző kormány kérte fel a finn közgazdászt azt követően, hogy 2009 januárjában állami kézbe került az Anglo Irish Bank. A vizsgálat nem tért ki a kormánynak a válság kialakulásában játszott szerepére. Korábban két másik elemzés is készült az ír bankválságról. Az egyiket a központi bank kormányzója, Patrick Honohan felkérésére készítették és a bankok kötelezettségeire 2008 szeptemberében vállalat állami garancia kihirdetését megelőző eseményeket vizsgálta. Egy másik, a pénzügyminisztérium tíz éves teljesítményét elemezte, és  azt mutatta ki, hogy a minisztérium illetékesei nem voltak elég kritikusak a kormány gazdaságpolitikájával szemben.