A határozati javaslat tervezete a 2002 és 2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okait vizsgáló albizottság összefoglaló jelentése alapján készült el február elején, majd a kormány is megtette észrevételeit, és hétfőn Papcsák Ferenc, az albizottság fideszes elnöke az alkotmányügyi bizottság elé terjesztette az új változatot.
|
Lehet-e nyerészkedni az árfolyamgáttal? Míg a végtörlesztés esetében szabályozták, hogy csak a rögzített árfolyam alatt hitelt felvevők élhessenek a lehetőséggel, addig az árfolyamgát esetében erre (egyelőre legalábbis) nem tér ki külön a jogalkotó. Sem az első szabályozás, sem pedig az új rendszer nem szűkíti le az érintettek körét attól függően, hogy milyen árfolyamon vették fel a hitelüket. Az új szabályozás ebben az értelemben nyereséget jelenthet egyes hiteleseknek – bár az érintettek biztosan nem ebből fognak meggazdagodni. Részletek >> |
Jobbikos képviselők kifogásolták, hogy a szövegből kikerült a "lényeg", vagyis az a pont, amely javasolja a kormánynak, hogy vizsgálja meg a devizahitel felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét. Papcsák Ferenc ezzel kapcsolatban azt mondta: realistának kell lenni, csak olyan javaslatot tud az Országgyűlés elfogadni, amit a kormány végre is tud hajtani.
Az új tervezet több időt ad a kormánynak és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a feladatok teljesítéséről szóló beszámoló elkészítésére, ezt március 31-e helyett augusztus 31-ig tehetik majd meg.
Az új tervezetben is benne maradt, hogy a kormány vizsgálja meg a magáncsőd jogintézményének bevezetését, valamint építse be az általános iskolák felső tagozatai, valamint a középiskolák tananyagába a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok oktatását, a banki tranzakciók minimális követelményeinek megismertetését és fogyasztóvédelmi jogok tanítását.
Az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága eközben támogatta Rogán Antal módosító javaslatait az árfolyamgát új rendszerére. Elvetették viszont Heintz Tamás javaslatát a 2 forintos japán jenről.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
