Világszerte, így az Európai Unióban és Magyarországon is egyre jellemzőbb, hogy a papír alapú dokumentumok helyét átveszi az elektronikus okirat és a hagyományos, papír alapon történő szerződéskötés vagy hatósági eljárás helyett teret nyer az elektronikus szerződéskötés és ügyintézés. Az elektronikus eljárások egyik kiemelt kérdése az eljárás során keletkező elektronikus iratok hitelessége, bizonyító ereje.
2016. január 1-jén bizonyos kivételekkel hatályba léptek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: „bizalmi törvény”) rendelkezései, mely jogszabály alapja a 910/2014/EU rendelet (a továbbiakban: „eIDAS rendelet”). Utóbbi az egész EU területére kiterjedően határozza meg az elektronikus tranzakciók szabályait. A Bizalmi törvény 2016. július 1-jétől hatályon kívül helyezi többek között az elektronikus aláírásról szóló 2011. évi XXXV. törvényt, így az elektronikus aláírás szabályait ettől az időponttól kezdődően az eIDAS rendeletben kell keresnünk.
|
| Szarvas Júlia |
„A Magyarországon eddig alkalmazott és elfogadott elektronikus aláírási formákban az eIDAS rendelet alapvető újdonsága az egyenértékűség elve. Ennek értelmében egyrészt az elektronikus aláírás joghatása és bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú. Másrészt valamennyi tagállam köteles a más tagállamokban kibocsátott minősített tanúsítványon alapuló minősített elektronikus aláírást minősített elektronikus aláírásként elismerni. Így a különböző tagállamokban az elektronikus aláírások készítésére kifejlesztett technikák az EU egész területén elfogadottak lesznek, megnyitva a teret a különböző technikák elterjedésének, ami nagy valószínűséggel hosszú távon a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldások elterjedését hozza” – emelte ki dr. Szarvas Júlia, a Deloitte Legal szenior ügyvéde.
A bizalmi törvény
A bizalmi törvény szabályozza egyrészt a bizalmi szolgáltatók működését, másrészt itt találhatóak az elektronikus ügyintézés szabályai, melyek azonban csak 2017 januárjától lépnek hatályba. A bizalmi törvény módosítja továbbá a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt. Az egyik legjelentősebb módosítás, hogy a teljes bizonyító erejű magánokiratok körébe bekerül egy új elektronikus dokumentumfajta.
A meglehetősen bonyolult szakasz értelmében teljes bizonyító erővel rendelkezik az a magánokirat, amely „olyan zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja. Továbbá a szolgáltató bizalmi szolgáltatások vagy bizalmi szolgáltatást megvalósító termékek megfelelőségének értékelésére feljogosított és kijelölt szervezet által értékelt rendszer felhasználásával az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.”
Ez a definíció tulajdonképpen a biometrikus aláírás hiteles aláírásként való felhasználását és használatával hiteles okirat készítésének lehetőségét teremti meg a magyar jogban. A gyakorlatban az új rendelkezésnek megfelelő aláírás során az ügyfelek számára egy elektronikus eszközre („aláíró pad”) telepített szoftver jeleníti meg a szolgáltató rendszerében keletkezett dokumentumokat, melyet ezen az eszközön az ügyfelek áttekinthetnek, majd ugyanezen az eszközön elektronikusan rögzített aláírással szignálhatnak.
Az ilyen aláírás során az aláíró sajátkezű aláírásának biometrikai információival (sebesség, nyomóerő stb.) együtt tárolják az elektronikus dokumentumot, amit az azt rögzítő zárt rendszerben generált, elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott tanúsítvány hitelesít. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy egy adott személynek előzetesen kiadott tanúsítvány és kulcs („aláíró kártya”) nélkül is lehessen olyan elektronikus dokumentumot létrehozni, amelyet harmadik személyek, bíróságok és hatóságok bizonyító erejű okiratként elfogadni kötelesek.
Szélesedik a kör
„Bár a fenti rendelkezés csak 2016. július 1-jén lép hatályba, a gyakorlatban már számos esetben találkozhatunk az elektronikus aláírás ezen formájával, például csomagküldő szolgáltatók vagy telekommunikációs cégek esetében. A fentiek nyomán július 1-jét követően valószínűleg szélesedni fog mind az elektronikus aláírások létrehozására használt technikai megoldások, mind az ezeket felhasználó szolgáltatók köre” – tette hozzá dr. Szarvas Júlia.
Erősödött kissé szerdán a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
