Euróövezeti infláció: az EKB nem aggódik, de résen van

A görög adósság átütemezésével kapcsolatos kérdésre Trichet csak annyit válaszolt, hogy Görögországnak ragaszkodnia kell költségvetési reformterveihez. A tervet végre kell hajtani - közölte.

Az elemzői várakozásoknál nagyobb mértékben emelkedtek a fogyasztói árak márciusban az euróövezetben. Havi szinten 1,4 százalék volt az infláció a februári 0,4 százalékkal és az elemzők által várt 1,3 százalékkal szemben. Éves összevetésben 2,7 százalékkal emelkedtek az árak, februárban 2,4 százalék volt a tizenkét havi infláció. Elemzők 2,6 százalékot vártak márciusra.

Az egész Európai Unióban 3,1 százalék volt az éves infláció márciusban a februári 2,9 százalékot követően.

Az Eurostat által összeállított adatok szerint Írországban, Svédországban és Csehországban volt a legalacsonyabb a tizenkét havi infláció márciusban, 1,2, 1,4 és 1,9 százalék. A legnagyobb mértékű drágulást Romániában (8,0 százalék), Észtországban (5,1 százalék), Bulgáriában (4,6 százalék) és Magyarországon (4,6 százalék) regisztrálták.

Kevés jel mutat arra, hogy enyhülne a világgazdaságban az inflációs nyomás, az Európai Központi Banknak (EKB) számolnia kell monetáris politikája normalizálásával - mondta a hétvégén Axel Weber, a német jegybank elnöke az IMF hétvégi, tavaszi gyűlésén. Weber elmondta: az EKB jelenlegi, 1,25 százalékos alapkamata "expanzív és támogatja a gazdaságot". Ugyanakkor figyelmeztetett: az euróövezeti infláció "egyértelműen" az EKB közép távú, "2 százalék körüli, ám annál alacsonyabb" inflációs célja felett van.

A rendezvényen résztvevő Ángel Gurría, az OECD főtitkára a Reuters brit hírügynökségnek úgy nyilatkozott: "gazdaságpolitikai szempontból az egyik legnehezebb helyzet van most a világgazdaságban, amit életemben valaha is láttam". A világ pénzügyi vezetőinek ugyanis egyszerre kell csökkenteni az államadósságot, munkahelyeket teremteni, miközben az inflációs veszélyekre is figyelniük kell - tette hozzá.

MTI