Európa mostantól jobban odafigyel a pénzügyekre

A parlament nyomására a hatóságok nagyobb felhatalmazással rendelkeznek majd, mint amilyet egyes nagy tagországok (mindenekelőtt Nagy-Britannia) szerettek volna. Az új testületek a jövő év elején kezdhetik meg működésüket.

Uniós illetékesek korábban hangoztatták: a rendszer átalakítása annak első bizonyítéka, hogy az EU tanult az elmúlt évek gazdasági válságából. Az ugyanis olyan kockázatoknak szolgáltatta ki az európai polgárokat, amelyek a gazdaság fellendülés idején elképzelhetetlenek voltak.

Az új szerkezetben az európai bank-, értékpapír-, tőzsde-, és biztosításfelügyeleti hatóságoknak bizonyos esetekben joguk lesz közvetlenül a pénzintézetekre vonatkozó döntések elfogadására, valamint a nemzeti hatóságok közötti jogviták eldöntésére is.

A felügyelő hatóság a pénzügyi rendszer megfelelő működése érdekében ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja bizonyos pénzügyi tevékenységek folytatását is. A hatóságok felkérhetik továbbá az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen jogalkotást, ha szükséges.

Továbbra is a tagállamok (illetve a kormányokat képviselő Tanács) hatáskörében marad a válsághelyzet megállapításának joga, noha az Európai Rendszerkockázati Testületnek számos eszköz áll majd a rendelkezésére, hogy figyelmeztessen a vészhelyzetek kialakulására.

Az uniós tagországok pénzügyminiszterei már a hónap elején jóváhagyták a Strasbourgban most megszavazott javaslatcsomagot, miután arról megszületett a kompromisszum a két intézmény (az Európai Parlament és a Tanács) között. Múlt heti találkozójukon a tagországok állam- és kormányfői is üdvözölték a megállapodást.