A bizottság szerint a magyar szabályozás olyan alacsony szinten maximálja a termékek beszerzési és eladási ára közötti árrést, hogy az nem teszi lehetővé a vállalkozások számára költségeik fedezését, ezért a kiskereskedőket veszteséges értékesítésre kényszeríti. Az Európai Bizottság ezért az uniós bíróság elé utalja Magyarországot az árréskorlátozások miatt – írja az MTI.
A brüsszeli testület álláspontja szerint az intézkedések elsősorban a nem magyar tulajdonú vállalkozásokat érintik. A bizottság emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2025-ben olyan szabályokat vezetett be, amelyek egyes élelmiszerek esetében 10 százalékban, egyes háztartási termékeknél pedig 15 százalékban korlátozzák az alkalmazható árrést.
A rendelkezések emellett előírják, hogy a kereskedők tartsák fenn az érintett termékek értékesített mennyiségét a korlátozások bevezetése előtti szinten. A testület szerint a kiskereskedelemben a beszerzési költségeken túl jelentős kiadások – egyebek mellett bér-, szállítási, raktározási és működési költségek – is felmerülnek, ezért az előírt maximális árrések nem teszik lehetővé e költségek fedezését. „Az árrések és az értékesítési mennyiségek fenntartásának együttes előírása veszteségeket okoz a már piacon működő vállalkozásoknak, és egyben elveszi a Magyarországon piacra lépni kívánó új szereplők ösztönzését is” – olvasható a bizottsági közleményben.
A bizottság úgy véli, hogy a magyar szabályozás sérti az uniós szolgáltatási irányelvet és alkalmas arra, hogy „hátrányosan megkülönböztető és aránytalan követelményeket támasszon, és kevésbé vonzóvá tegye az uniós polgárok számára a letelepedés szabadságának gyakorlását”. Közlése szerint a bizottság 2025 júniusában hivatalos felszólító levelet, decemberben pedig indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, azonban mivel álláspontja szerint a kifogásolt intézkedések továbbra is hatályban vannak, az ügyet az uniós bíróság elé utalja.
A kormány átalakítaná, megerősítené a jegybank tulajdonosi ellenőrzését, a felügyelőbizottság működését. 
