Szigorodhatnak a hitelezési feltételek Magyarországon jövőre a bankadó miatt, azonban a kkv-k a Széchenyi-tervre támaszkodhatnak - áll az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb elemzésében.
A felmérés szerint a fizetési morál még állami megrendelések esetén is jelentősen romlott, a csődeljárások száma nőtt, az építőipar és a szállítmányozás pedig továbbra is a legveszélyeztetettebb ágazatok.
A magyar cégek 2009-ben még elég nehezen tudtak hitelhez jutni a beköszöntött pénzügyi válság hatása miatt, azonban 2010 elején már észlelhető javulás volt ezen a téren. Mindazonáltal az Atradius Hitelbiztosító Market Monitor nevű elemzésének októberi száma szerint a jövő nem sok jóval kecsegtet a területen. „Arra számítunk, hogy a bankok szigorítanak hitelezési politikájukon, vagy a kölcsönök drágábbak lesznek a bankadó miatt; utóbbi esetben azért, mert a bankadó összegét az ügyfelekre terhelik” – állítja Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. Az Atradius vezetője azonban úgy látja, hogy a kis- és középvállalkozások jobban megbirkózhatnak ezzel a problémával, hiszen ezek könnyebben juthatnak pénzekhez az Új Széchenyi Terv (a kormány 29 pontos gazdaságélénkítő-csomagja) révén, amely az eddigi tervek szerint 1000 milliárd forintos keretet biztosít EU valamint nemzeti források felhasználásával.
A megszorítások és a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok miatt a magyar GDP 6,3 százalékkal esett vissza 2009-ben, de 2010 első negyedében már 0,2 százalékkal növekedett, míg az év második negyedében 0,8 nőtt éves bázison számolva. Ezen belül az exportorientált termelés 12,1 százalékkal növekedett a második negyedévben, míg az építőipar teljesítménye 14,1, míg a mezőgazdaságé 13,6 százalékkal esett vissza. Igaz, ez utóbbi esetében a rossz időjárásnak volt a legnagyobb szerepe.
Az év első nyolc hónapjában mind az export mind az import értéke euróban mérve is jelentősen növekedett, előbbi 22, utóbbi 19 százalékkal. Így összesen 3,4 milliárd eurós kereskedelmi többlet keletkezett, amely lényegesen magasabb érték, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában regisztrált 2 milliárd euró. „Azt azonban látnunk kell, hogy a belső kereslet továbbra is gyenge, hiszen a háztartások kiadásai 4,9 százalékkal csökkentek a második negyedévben. Ez természetesen közrejátszik abban, hogy az IMF szerint ebben az évben csak 0,6 százalékkal növekedhet a magyar GDP, azaz a második félévben sem várható jelentős gyorsulás ” – tette hozzá Vanek Balázs. Az országigazgató ugyanakkor pozitívnak értékeli, hogy a leginkább a német gazdaság magához térése miatt a magyar ipari termékek exportja felpörög, és 2011-ben már 2 százalékos GDP-növekedést is elérhetünk. Ez azonban nemzetközi szinten mérve nem jelentős érték.
Vanek Balázs ugyanakkor több aggasztó tényezőre is rámutat. Az építőipar teljesítménye 2010 első hét hónapjában 12,3 százalékkal esett vissza éves bázison mérve, és jövőre is csak nagyon enyhe javulás várható. A szektorban regisztrált fizetésképtelenségi eljárások száma ugyan csökkent a júliusban tapasztalt 393-as értéket mutató rekord óta, azonban augusztusban 467 új céget alapítottak, ami azt jelenti, hogy a szektor továbbra is nagyon népszerű azon vállalkozók körében, akik csődbe ment, vagy eladósodott cégeket hagynak maguk után – állította Vanek Balázs. Az összes magyar fizetésképtelenségi eljárás száma 2009-ben 29,3 százalékos növekedés után 14 637-et tett ki, míg az idén a harmadik negyedév végén már 13 ezer felett járt ezek száma. Az Atradius szerint az idén a tavalyinál is több ilyen eljárás indul meg, leginkább a következő hónapokban, a legérintettebb szektorok pedig az építőipar, az élelmiszer, az IT és a kiskereskedelem lesznek.
Az országigazgató szerint az sem megnyugtató, hogy a késedelmes fizetések minden szektorban terjednek, már az önkormányzati és állami megrendelők is csúsznak a kifizetésekkel. Ugyanakkor ezen a területen az építőipari és a szállítmányozási vállalatok vannak a legrosszabb helyzetben, hiszen ezekben a szektorokban a legnagyobb a késedelmes fizetések aránya. Vanek Balázs szerint leginkább ezeknek a cégeknek kellene észrevenniük a hitelbiztosítások és a hatékony követeléskezelések hasznosságát, bár az összes többi szektorban szükség volna ezekre a megoldásokra.
A felmérés szerint a fizetési morál még állami megrendelések esetén is jelentősen romlott, a csődeljárások száma nőtt, az építőipar és a szállítmányozás pedig továbbra is a legveszélyeztetettebb ágazatok.
A magyar cégek 2009-ben még elég nehezen tudtak hitelhez jutni a beköszöntött pénzügyi válság hatása miatt, azonban 2010 elején már észlelhető javulás volt ezen a téren. Mindazonáltal az Atradius Hitelbiztosító Market Monitor nevű elemzésének októberi száma szerint a jövő nem sok jóval kecsegtet a területen. „Arra számítunk, hogy a bankok szigorítanak hitelezési politikájukon, vagy a kölcsönök drágábbak lesznek a bankadó miatt; utóbbi esetben azért, mert a bankadó összegét az ügyfelekre terhelik” – állítja Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. Az Atradius vezetője azonban úgy látja, hogy a kis- és középvállalkozások jobban megbirkózhatnak ezzel a problémával, hiszen ezek könnyebben juthatnak pénzekhez az Új Széchenyi Terv (a kormány 29 pontos gazdaságélénkítő-csomagja) révén, amely az eddigi tervek szerint 1000 milliárd forintos keretet biztosít EU valamint nemzeti források felhasználásával.
A megszorítások és a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok miatt a magyar GDP 6,3 százalékkal esett vissza 2009-ben, de 2010 első negyedében már 0,2 százalékkal növekedett, míg az év második negyedében 0,8 nőtt éves bázison számolva. Ezen belül az exportorientált termelés 12,1 százalékkal növekedett a második negyedévben, míg az építőipar teljesítménye 14,1, míg a mezőgazdaságé 13,6 százalékkal esett vissza. Igaz, ez utóbbi esetében a rossz időjárásnak volt a legnagyobb szerepe.
Az év első nyolc hónapjában mind az export mind az import értéke euróban mérve is jelentősen növekedett, előbbi 22, utóbbi 19 százalékkal. Így összesen 3,4 milliárd eurós kereskedelmi többlet keletkezett, amely lényegesen magasabb érték, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában regisztrált 2 milliárd euró. „Azt azonban látnunk kell, hogy a belső kereslet továbbra is gyenge, hiszen a háztartások kiadásai 4,9 százalékkal csökkentek a második negyedévben. Ez természetesen közrejátszik abban, hogy az IMF szerint ebben az évben csak 0,6 százalékkal növekedhet a magyar GDP, azaz a második félévben sem várható jelentős gyorsulás ” – tette hozzá Vanek Balázs. Az országigazgató ugyanakkor pozitívnak értékeli, hogy a leginkább a német gazdaság magához térése miatt a magyar ipari termékek exportja felpörög, és 2011-ben már 2 százalékos GDP-növekedést is elérhetünk. Ez azonban nemzetközi szinten mérve nem jelentős érték.
Vanek Balázs ugyanakkor több aggasztó tényezőre is rámutat. Az építőipar teljesítménye 2010 első hét hónapjában 12,3 százalékkal esett vissza éves bázison mérve, és jövőre is csak nagyon enyhe javulás várható. A szektorban regisztrált fizetésképtelenségi eljárások száma ugyan csökkent a júliusban tapasztalt 393-as értéket mutató rekord óta, azonban augusztusban 467 új céget alapítottak, ami azt jelenti, hogy a szektor továbbra is nagyon népszerű azon vállalkozók körében, akik csődbe ment, vagy eladósodott cégeket hagynak maguk után – állította Vanek Balázs. Az összes magyar fizetésképtelenségi eljárás száma 2009-ben 29,3 százalékos növekedés után 14 637-et tett ki, míg az idén a harmadik negyedév végén már 13 ezer felett járt ezek száma. Az Atradius szerint az idén a tavalyinál is több ilyen eljárás indul meg, leginkább a következő hónapokban, a legérintettebb szektorok pedig az építőipar, az élelmiszer, az IT és a kiskereskedelem lesznek.
Az országigazgató szerint az sem megnyugtató, hogy a késedelmes fizetések minden szektorban terjednek, már az önkormányzati és állami megrendelők is csúsznak a kifizetésekkel. Ugyanakkor ezen a területen az építőipari és a szállítmányozási vállalatok vannak a legrosszabb helyzetben, hiszen ezekben a szektorokban a legnagyobb a késedelmes fizetések aránya. Vanek Balázs szerint leginkább ezeknek a cégeknek kellene észrevenniük a hitelbiztosítások és a hatékony követeléskezelések hasznosságát, bár az összes többi szektorban szükség volna ezekre a megoldásokra.
Privátbankár
Megéri beszállni a túlfűtött lakáspiacra az olcsó hitel miatt? 
