Jelenleg minden második magyar kártyabirtokos használja plasztiklapját külföldön is, derül ki a MasterCard kutatásából
Jelenleg minden második magyar kártyabirtokos használja plasztiklapját külföldön is, derül ki a MasterCard külföldi kártyahasználatról készített kutatásából.
Azok körében, akik legalább évente kétszer utaznak, a bankkártyát használók aránya átlagosan 67%.
„Míg a magyarok csak minden ötödik, addig a nyugat-európaiak minden második eurójukat költik el bankkártyával, amikor külföldre utaznak.” – emelte ki Gauder Milán, a MasterCard Europe Magyországért, Horvátországért és Szlovéniáért felelős üzleti igazgatója. Ezzel együtt az elmúlt években jelentősen csökkent a magyarok félelme a plasztiklap külföldi használatával kapcsolatban, és további fejlődés várható e téren.
„A praktikus előnyök, mint a gyors, 24 órás készpénzfelvétel lehetősége, a többnyire díjmentes vásárlás, a bankkártyához tartozó utasbiztosítások, valamint a hitelkártyán rendelkezésre álló hitelkeret mind olyan szolgáltatások, melyek jó eséllyel megszerettetik a magyar kártyabirtokosokkal is a plasztik külföldi használatát.”
A MasterCard kutatásából az is kiderül, hogy miért nem használják a magyar kártyabirtokosok többször vásárlásra a kártyájukat, amikor utaznak. Az elsődleges ok, hogy biztonságosabbnak tartják, ha van náluk elegendő készpénz külföldön is. Emellett meghatározó az is, hogy a többség nincs tisztában a váltási árfolyammal, így a biztosabbnak tűnő készpénzt használja. Meglepő, hogy továbbra is magas azok aránya, akik úgy gondolják, hogy külföldön fizetni kell a bankkártyás vásárlások után (28% hiszi ezt), jóllehet ilyen díj a kereskedők legnagyobb részénél nem csak határainkon belül, de túl sincs.
Ugyanakkor a külföldi kártyás vásárlás térnyerését szolgálja, hogy míg 2006-ban a magyar kártyások mindössze 16%-a vélte úgy, hogy a MasterCard márkájú kártyák széles körben elfogadottak külföldön is, ma már 35% biztos ebben. A kutatás azt is kimutatta, hogy a bankkártyák biztonságosságának megítélése is jelentősen javult az elmúlt években.
Ami az ATM használatot illeti, a külföldre utazó magyar kártyabirtokosok jelenleg közel 98%-a otthonról visz készpénzt (71% használ valutaváltó irodát, 27% bankfiókban vált), de 16%-uk külföldi ATM-ből is feltölti a személyes készpénz tartalékát.
A MasterCard megbízásából végzett felmérés kitért az utazási szokásokra is. A külföldre utazók 20%-a fizeti foglalásait kártyával, de a gyakori utazóknál ez az arány már 31%. Átlagosan évente egyszer utazunk külföldre, leginkább nyári pihenés céljából és népszerűek az 1-2 napos bevásárlótúrák is. Utazás előtt az információkat elsősorban barátoktól, ismerősöktől, másodsorban az internetről szerezzük be. A vizsgált célcsoport 10%-a utazott már „télből a nyárba”, azaz felkeresett meleg éghajlatú országot a téli hónapokban.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter.
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában.
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
Ismét nagy érdeklődés mellett indult el a Privátbankár pénzügyi tudatossági versenye. A Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! vetélkedőn ősszel mindig a technikumok és szakképző iskolák diákjai szállnak harcba az elengedhetetlen tudásért és persze a milliós összértékű nyereményekért. A verseny őszi szezonját sajtótájékoztatóval indította el a szervező.
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára – írta laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor az MNB legfrissebb Fizetési rendszerek jelentése alapján.
.jpg)
Jelenleg minden második magyar kártyabirtokos használja plasztiklapját külföldön is, derül ki a MasterCard kutatásából .jpg)
.jpg)
Gyengüléssel zártak kedden a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
