A szerződésekkel és a bírósági gyakorlattal kapcsolatban a Kúria által kiadott múlt év decemberi vélemény továbbra is a mérvadó, amely általánosságban megerősítette a devizahitel szerződések érvényességét - áll a bankszövetség közleményében.
Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében megállapította: törvénnyel módosíthatók a korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.
A nyilvánosan kihirdetett határozat indoklása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
Az Ab eljárását kezdeményező kormány indítványának másik felvetésére reagálva az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erőfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet ugyan jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettől.
Így értékelik a bankok a devizahiteles AB határozatot
Az Alkotmánybíróság hétfői határozata nem teremtett új helyzetet a devizahiteles szerződéseket érintően - közölte a Magyar Bankszövetség. A határozat egyértelművé tette, hogy az Alkotmánybíróságnak nem hatásköre az egyedi szerződések vizsgálata.
Magyar Péter 41-38-ra vezet a Republikon friss felmérése szerint. 
