A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) családi csődvédelemről szóló javaslata szerint akár 50 százalékkal is csökkenhet az adóssága annak, aki részt vesz a konstrukcióban, amely önkéntes alapon működne, ugyanakkor a kirendelt csődbiztosok megtilthatnák például a nagyobb kiadásokat és elrendelhetnék az autó vagy a nyaraló eladását - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárával készített interjúból, amely kedden jelent meg a Figyelő Online portálon.

A 2016-tól élő törvénytervezet szerint a csődbiztosok bizonyos időközönként személyesen is felkeresik az adósokat és ellenőrzik, hogy nem költekeznek-e túl. Rétvári Bence elmondta: az önkéntes alapon működő csődvédelmi rendszerben a lejárt tartozással rendelkező adósok csődbiztos bevonásával és a pénzintézetekkel együttműködve ütemezhetik át a tartozást, az igénylést követően a kirendelt csődbiztos segít racionalizálni a családi kiadásokat, egyben ellenőrzi, hogy az adósok nem költekeznek-e túl.

Mibe szólhat bele a csődbiztos?

A csődbiztos előírhatja a nyaraló vagy az autó eladását, a nyaralás lemondását, de abba már nem szólhatna bele, hogy a család milyen élelmiszert vásárol. A helyi viszonyoktól függően a csődbiztos belenézhet a bankszámlamozgásba, illetve bizonyos időközönként akár személyesen is felkeresheti az adósokat, hogy ellenőrizze valóban a megállapodás szerint élnek-e.

Az adósoknak ugyanakkor minden esetben - az igénylés és az együttműködés során is - lesz jogorvoslati lehetőségük.

A csődvédelmi rendszernek szintén része, hogy a csatlakozó adós fizeti az 5-10 éves periódusban a hitelintézetekkel egyeztetett fix törlesztőrészletet. Amennyiben az adós mindvégig együttműködik, akkor a ciklus végén az adósság egy részét - hitel típusához mérten akár 50 százalékkal - leírják, ugyanakkor ha megszegi a megállapodást, az eredeti hitel kamatokkal növelt összegét kell megfizetnie. Ha az adós eltitkol valamilyen vagyont vagy bevételt, akkor büntetőjogi felelősség is terhelheti.