Kamatemelést várnak az elemzők

A megkérdezettek az idén átlagosan és december végén is 3,9 százalékos inflációra számítanak, korábban 3,8 százalékos átlagos inflációt vártak. A tavalyi negyedik negyedévi GDP-növekedés 1,7 százalék a konszenzus szerint, az idei átlagos bővülés pedig 2,8 százalék lehet, amely jövőre 3,4 százalékra gyorsulhat.

Az MTI londoni tudósítása szerint általánossá vált az a várakozás a londoni elemzői közösségben, hogy a magyar jegybank monetáris tanácsa hétfőn esedékes idei első kamatdöntő ülésén ismét végrehajthat egy negyed százalékpontos kamatemelést.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének felzárkózó piaci elemzői prognózisukban úgy fogalmaztak, hogy "a valószínűségek egyenlege a (hétfői) újabb kamatemelés felé billen". A GS szakértői szerint a fő tényező nem a célt jelentősen meghaladó éves inflációs ütem, hanem a pénzügyi stabilitás és a pénzügypolitikai hitelességi megfontolások, és mindez újabb kamatszigorítás esélyére vall. A ház szerint a magyar adósságtörlesztés leállásának kockázatára köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazásai tavaly június óta - amikor "a szuverén törlesztésképtelenné válásnak a Fidesz-vezetés által felemlített lehetőségére válaszul a CDS-díjszabás drámai mozgásokba kezdett" - most a legmagasabb. A forint továbbra is "szeszélyes", bár jelenleg úgy tűnik, hogy stabil sávon belül mozog.

A GS londoni szakértői ugyanakkor kiemelték a Fitch Ratings által karácsony előtt végrehajtott magyar adósosztályzati leminősítést is, amelynek nyomán a magyar szuverén adósbesorolást immár az összes nagy nemzetközi hitelminősítőnél mindössze egy fokozat választja el a befektetésre már nem ajánlott - "bóvli" - kategóriától.

A hétfőre várható MNB-kamatdöntésről adott előrejelzésükben a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői azt emelték ki, hogy a legutóbbi, felfelé mutató inflációs meglepetés - a 4,4 százalékos konszenzus helyett 4,7 százalékos decemberi éves infláció - megerősítette a háznak a januári és a februári, egyenként negyed százalékpontos magyarországi kamatemelésekkel kapcsolatos várakozását. A cég így azzal számol, hogy már a jövő hónapban 6,25 százalékra emelkedik a magyar jegybank alapkamata.

A Bank of America-Merrill Lynch londoni szakelemzői szerint az inflációs adatsorban ugyan továbbra is kevés jele van a belső kereslet vezérelte inflációs nyomásnak, az infláció gyorsulása azonban valószínűleg erősíti az MNB-nek az inflációs várakozással kapcsolatos aggodalmait.

Hasonló indokokkal jósolják a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői is azt, hogy "jó esély van" a hétfői MNB-kamatemelésre. A ház szerint ha ez elmaradna, akkor "legkésőbb" februárra várható a következő szigorítás.

A Napi Gazdaság hétvégi száma szerint a magyarországi banki várakozások nagyon kiegyensúlyozottak, a hazai banki elemzők a monetáris tanács hétfői döntésével kapcsolatban optimistábbnak tűnnek. Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője 50-50 százalékos esélyt ad a tartásnak és a kamatemelésnek. A tanács tagjainak nyilatkozatai és  Karvalits Ferenc jegybanki alelnök decemberi szavazata alapján a tartás esélye megnőtt - fejtette ki.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője szerint a novemberi negatív bérnövekedési adat a kamat tartása mellett szól, ezért szintén nagyon szoros szavazati eredményre számít - olvasható a gazdasági napilapban.

A tavaly december 20-i ülésén a monetáris tanács 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációra, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokra tekintettel, egyben jelezte, hogy a következő hónapokban az inflációs kockázatok mérlegelése alapján dönt a kamatemelés szükségességéről.

MTI