Kelet-Európában többet tűrnek az emberek

2009. augusztus 12. 13:40

A Nemzetközi Valutaalap érzékenyebb lett, de továbbra is érvényben van, hogy aki fizet, az parancsol

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) érzékenyebb lett, de továbbra is érvényben van, hogy aki fizet, az parancsol, ekképp összegezte Kurt Bayer, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyik igazgatójának véleményét a Der Standard című osztrák lap.

Az IMF intézkedései stabilizálták a kelet-európai pénzügyi rendszereket. Most azonban kezdenek mutatkozni a hiteltörlesztések körüli nehézségek, ezért Bayer szerint a térségi bankok támogatásához szükség lesz az IMF-hitelek egy második hullámára.

Bernd Marin szociológus szerint Európa keleti felében nagyobb a lakosság tűrőképessége, mint nyugaton. Az 1990-es években a kelet-európai országok már átéltek egy erős gazdasági visszaesést, ami most jön, ahhoz ők már hozzá vannak szokva - vélekedett a Der Standardnak nyilatkozva.

Magyarországon különösen egyértelműen mutatkoznak a gazdasági válság hatásai, állt a magyar gazdaságról szóló cikkben. Eszerint a válság kitörése óta 10 százalékkal csökkent a lakosság áramfogyasztása, és a magyarok a tavalyinál 2-4 milliárd forinttal többel, 22 milliárd forinttal tartoznak a gázszolgáltatóknak.

A politikailag rendkívül polarizált országban a tömegtájékoztatási eszközök politikai irányzatuk szerint többé vagy kevésbé élesen értékelik a helyzetet, állapította meg a cikkíró. De még a Fidesz-közeli Magyar Nemzet is elismerte, hogy a szocialisták támogatásával kormányzó, párton kívüli Bajnai Gordon "sikeresen" végrehajtotta takarékossági intézkedéseit, még ha a korrupció és a közbiztonság terén nem tett is semmit a Der Standard cikkírója szerint.

A télen még az mondta a Fidesz elnöke, hogy ha hatalomra jut, minden takarékossági intézkedést visszavon. A jobboldali tábor hevesen érvelt az IMF-ellen, miután tavaly októberben 20 milliárd eurós hitelkeretet kapott az ország az államháztartás megmentése érdekében. A nemzet "kiárusításáról" beszéltek akkor. Mára ezek a hangok elhallgattak, olvasható a Der Standard írásában.

Egy másik cikk azt járja körbe, hogy nem mindig konfliktusoktól mentes az IMF és a kölcsönt igénybe vevő országok kapcsolata. Különösen a lettek ismerik ezt a problémát: eddig Lettország kormánya került a legélesebb konfliktusba a valutaalappal.

"Aki az IMF-hez fordul, autonómiáját is kockáztatja: a lett kormánynak minden költségvetési vonatkozású kérdést elő kell terjesztenie az IMF-nél. A magyar ellenzék pedig szívesen beszél titkos megállapodásokról, amelyekkel a kormány zálogba adta volna az IMF-nek a Parlamentet", írta a szerző.

Az IMF szokatlanul erős helyzetben van. Az áprilisi G20-csúcson megháromszorozták az IMF támogatási keretét, a felelősséggel óvatosság jár - mondta a lapnak Johann Prader, Ausztria IMF-képviselője.

Minden úgy alakult, ahogy a PM számolt?
Mennyire veszi komolyan az MSZP az IMF-szerződést?
Két év alatt - 7,6% GDP: takarékoskodnunk kell!
Az újabb "válságbüdzsét" nem érzik majd az emberek

MTI