A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az Erste Bank esetében úgy vélte, hogy a Fővárosi Törvényszék, a tényállást helyesen állapította meg, döntése érdemben helytálló és az indoklással is egyetértett. Az ítélőtábla egyben elutasította a felperes pénzintézet kérelmét arra, hogy a bíróság az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen, valamint az Alkotmánybírósághoz forduljon a 2014. évi 38-as törvény alkotmányellenessége miatt.
A bíróság álláspontja szerint a pénzintézet általános szerződési feltételei (ászf) nem feleltek meg a tételes oklistával szemben tartalmazott követelményeken túlmenően a konjuktívan érvényesülő elveknek.
Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság - a törvény hatálya alá tartozó banki termékek érdemi vizsgálatát követő – határozatával, miszerint a perben szereplő ászf-k nem felelnek meg az átláthatóság elvének. Mivel jelen eljárásban részleges érvénytelenségnek nincs helye, az elvek konjuktivitása miatt nem volt szükség a többi feltétel vizsgálatára, a szerződéses kikötések tisztességtelennek minősülnek - hangzott el az ítélet szóbeli indoklásában.
A másodfokú bíróság nettó 504 ezer forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a bankot.
A Sopron Bank ügye
Itt a bíróság 800 ezer forint plusz áfa másodfokú ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte a felperes pénzintézetet. A rövid szóbeli indoklás szerint a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a felperes fellebbezése nem alapos, valamint nem megalapozott az Európai Unió Bíróságához valamint az Alkotmánybírósághoz való fordulás iránti kérelme sem.
Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság teljes körűen elbírálta a keresetet és helyesen mellőzte a felperes által felajánlott bizonyítást. Az előadó bíró közölte: az első fokon eljáró törvényszék a tényállást részben hiányosan állapította meg, azonban érdemben helytálló következtetéseket vont le, ezért a másodfokú bíróság részben kiegészítette a tényállást. Rámutatott: megalapozatlan volt a felperes kérelme a részleges érvénytelenség megállapítására, mivel nem volt önállóan kezelhető szerződéses kikötés.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék korábban elutasította a pénzintézet magyar állam ellen benyújtott keresetét, amelyben a bank általános szerződési feltételeinek (ászf) érvényességét és tisztességességét kísérelte meg bizonyítani.
A felperes bank fellebbezésében az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, arra hivatkozva egyebek mellett, hogy az elsőfokú határozat indoklása hiányos, ezért megalapozatlan az ászf-ek tisztességtelennek minősítése.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
