Megszavazták a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását: kivéve a gyevi bírót!

Érdekes ugyanakkor, hogy egyetlen kivétel esetén van mód arra, hogy a devizahitellel rendelkezőt kizsuppolják - s ez az út nem a bankok előtt nyílik meg. A fideszes Csöbör Katalin javaslatát magáévá tette a Parlament, eszerint a kilakoltatási moratórium ellenére van mód a kilakoltatásra abban az esetben, ha а lakóingatlan árverési vevője vagy átvevője helyi önkormányzat vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagyа helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt I00 százalékos részesedéssel rendelkezik. További feltétel, hogy a kilakoltató állami (önkormányzati) szervnek írásos kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy а birtokba vételétől számított 2 éven belül а lakóingatlant felújítja vagy felújíttatja és а munkahelyteremtés, munkaerő-megtartás és helyben maradás elősegítése céljából pályázaton értékesíti a településen munkát vállaló személyek számára, akik bérbevehetik az ingatlant.

A szabályozás jó néhány kérdést vet fel. Egyrészt nincs szabályozva, hogy a feltételek nem teljesülése esetén milyen joga van a kilakoltatottnak, akit - ne felejtsük el - az önkormányzat (vagy az állam) addigra már 24 hónapja utcára tett. A javaslat szövege fennkölt, ám lényegében gumiszabály, hiszen lehetőséget ad arra, hogy bármely helyi lakost a helyben maradás elősegítésére hivatkozva egy címzett pályázattal bérlővé emeljen a helyhatóság. A feltételek szűréséhez a másik feltétel is mankót adhat: nem a lakást árverésen vevő (átvevő) önkormányzat (állam) feladata az ingatlan felújítása. Azt mondjuk a bérleti jog kijelölésének feltételeként is meghatározhatja, ami jelentősen szűkítheti a jelentkezők körét. Ha pedig a vevő megvan, akkor a helyhatóság akár el is tekinthet a (az amúgy pontosan meg nem hatrozott mértékű) felújítástól, hiszen - mint mondtuk - a törvény semmilyen szankciót nem alkalmaz a feltételeket nem teljesítőkkel szemben.