A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) elfogadta az elszámolási törvény alapján megalkotandó összes jegybanki rendeletet. A jegybank eként négy rendeletben rögzíti a részletszabályokat, melyek az elszámolás módszertanát, a pénzügyi teljesítés határidejét, valamint a fogyasztók tájékoztatásának előírásait tartalmazzák.
A régit is módosították
A mostani lépéskor aktualizálni kellett az első, a „normálisan” törlesztő ügyfelek elszámolását támogató, november 8-án hatályba lépő képletet is, mivel az Országgyűlés az e hét keddjén elfogadott forintosítási jogszabállyal több helyen módosította az elszámolási törvényt. Ennek nyomán érthető, hogy miért nem sietett a jegybank az első, pszichés megnyugtatást szolgáló képlete után a többi rendeletet is kiadni.
Egyben a "problémások"
A három új rendelet közül a második szabályozza a késedelemmel, kedvezménnyel érintett szerződéseket, valamint az árfolyamgátra, végtörlesztésre, áthidaló kölcsönre, illetve a Nemzeti Eszközkezelőre vonatkozó speciális előírásokat. Ezen szerződések pontos elszámolásához ugyanis egy olyan összetett módszertanra van szükség, amely a szerződés lefutásának modellezése során a kedvezményes, illetve késedelmes tételeket a felmerülésük időpontjában, az elszámolási törvény által rögzített elveknek megfelelően képes figyelembe venni, így biztosítva, hogy a fogyasztói túlfizetéseket maradéktalanul elszámolhassák. Mivel a speciális esetekben több módszertan alkalmazásával nem lehetne biztosítani azok teljes matematikai egyezőségét, ezért a második rendelet esetében a pénzügyi intézmények már csak egy módszertant alkalmazhatnak.
Külön rendelet a bukott takarékoknak?
A harmadik rendelet szabályozza azt a becslési módszertant, amelyet a végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt álló pénzügyi intézményeknek kell alkalmazniuk, amennyiben nem áll rendelkezésükre elengedő adat az általuk kezelt fogyasztói kölcsönszerződésekről az elszámolás végrehajtásához - itt vélhetően az elbukott takarékok ügyfeleinek (nem lehet sok) elszámolási szabályairól van szó. A rendelet az egyszerűbb alkalmazhatóság érdekében nem állít fel speciális elszámolási eljárást, elsősorban a hiányzó adatok meghatározását végzi el becsléssel. Az érintett pénzügyi intézményeknek a becslések és a tényadatok birtokában kell majd alkalmazniuk az első, illetve második rendeletben rögzített megfelelő módszertant és kiszámolniuk a fogyasztói követelést. A harmadik rendelet a pénzügyi teljesítés határidejét is megszabja. Eszerint a 2015. február 1-i elszámolási fordulónap után a tájékoztatás kézbesítését követő 30 munkanapon belül az elszámolásokat pénzügyileg is rendezniük kell a pénzügyi intézményeknek, legkésőbb 2015. szeptember végéig.
Formai előírások
A negyedik MNB rendelet a fogyasztók tájékoztatásának rendjét fogalmazza meg, meghatározva az elszámolás eredményéről, valamint a „fair” kamatozás és a forintosítás kapcsán felvetődő szerződésmódosításról szóló tájékoztatások tartalmi, alaki és formai követelményeit. A szabályozás kiterjed az elektronikus, illetve a papír alapú tájékoztatási tartalmakra, valamint biztosítja, hogy az elszámolással és szerződésmódosítással kapcsolatos információkat egységes formában érhessék el a fogyasztók.
A rendeletek kialakítása során, a problémamentes lebonyolítás érdekében az MNB konzultált a piaci szereplőkkel és az Európai Központi Bankkal is – hangsúlyozza a jegybank közleménye.
A jegybank az elszámolási rendelet részleteit tájékoztató kampány keretében ismerteti meg mind a fogyasztók, mind pedig a pénzügyi intézmények irányába.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
