Léhmann György összedöntötte a devizahitel-szerződést?

A jogerős döntés értelmében az ügyfeleknek csak akkora törlesztőrészletet kell fizetni, mint amennyit a szerződés megkötésének időpontjában fizettek; a korábbi túlfizetéseket pedig vagy a futamidő végén számolják el, vagy akkor, amikor a bank valamiféle eljárást kezdeményez azért, mert ez az állapot neki nem tetszik.

Várhatóan ez az ügy is megy a Kúria elé

Az OTP Bankot beperlő adós 2007-ben vett fel nyolcmillió forint összegű, svájci frankban nyilvántartott hitelt. Az ítélőtábla szerint teljesen érvénytelen a kölcsönszerződésnek az a feltétele, miszerint „a hiteldíj (kamat és kezelési költség) változó mértékű, melyet a hitelezők jogosultak egyoldalúan megváltoztatni.”

A Privátbankár kérdésére az OTP Bank azt reagálta, hogy hasonló tényállás mellett korábban más törvényszékek több alkalommal, következetesen a mostanival ellentétes tartalmú ítéleteket hoztak. Az OTP Bank nem ért egyet a pécsi ítélettel, várhatóan felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához.

Kontroll nélküli egyoldalú hatalom

A bíróság szerint a szerződés semmilyen mértékben nem rendelkezik arról, hogy a módosításra okot adó tételek változását a hitelezőknek milyen mértékben és arányban kell, illetve lehetséges figyelembe venniük. Ebben a tekintetben az adósokat teljes bizonytalanságban, egyúttal kiszolgáltatottságban tartja, a hitelező számára a hiteldíj növelésére a jóhiszeműség követelményébe ütköző módon lényegében kontroll nélküli egyoldalú hatalmat biztosít. Azok a feltételrészletek hiányoznak, melyek a módosítási lehetőség kereteit ténylegessé, a fogyasztó számára közérthetővé, a módosítások mindenkori mértékét ellenőrizhetővé tennék.”

Egyenlőtlen és tisztességtelen

A Pécsi Ítélőtábla megállapítja azt is: „e hiányosságok a hitelező javára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az adósok terhére indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremtenek, ezáltal megvalósul a szerződés egyensúlyának olyan eltolódása, mely megalapozza a kikötés tisztességtelenségét, ezáltal a szerződési feltétel semmisségét.”

Az ítélőtábla azt is kimondja (Európai Bírósági döntésre is hivatkozva): nincs lehetősége arra, amit Léhmann ügyvéd kereseteiben szorgalmaz, hogy e tisztességtelen szerződési pontot kiiktassa és a szerződést e nélkül helyreállítsa.

A szerződést akkor lehet helyreállítani, ha a bank lép, addig viszont a rendezetlen állapot marad fenn és az adós fizeti a szerződéskori részletet – mondta Léhmann a Somogyi Hírlapnak.