|
| Kulcsár Attila ül a Fővárosi Bíróság tárgyalóteremében még 2011-ben. MTI Fotó: Soós Lajos |
A csaknem másfél évtizede, 2003-ban kirobban brókerbotrány büntetőperében idén tavasszal született meg a jogerős ítélet, melyben öt évre ítélték Kulcsár Attilát. Ám a büntetőeljárás során korábban elrendelt különféle kényszerintézkedések - előzetes letartóztatás, házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom - beszámítása miatt Kulcsárnak idén nyáron már csupán néhány hétre kellett visszamennie a börtönbe.
Kulcsár Attila, a K&H Equities egykori vezető brókere és társai ellen 12 éve, 2005-ben emelt vádat sikkasztás és más cselekmények miatt az ügyészség. E szerint 1998 és 2003 között a K&H Bank brókercégénél Kulcsár Attila rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét. A vádhatóság szerint az elkövetési érték 23 milliárd, a kár több mint 8 milliárd forint volt.
A Fővárosi Bíróság a 2006-ban indult büntetőperben 2008-ban kihirdetett első fokú, nem jogerős ítéletében Kulcsár Attila elsőrendű vádlottat sikkasztás és más cselekmények miatt nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban 2010-ben megalapozatlanság és eljárási hibák miatt új elsőfokú eljárásra utasított, ami újabb fél évtizedig tartott. A megismételt elsőfokú eljárásban a Fővárosi Törvényszék hat és fél évre csökkentett Kulcsár szabadságvesztés-büntetését, a vagyonelkobzást helyben hagyta.
A 2015-ben kihirdetett elsőfokú ítélet azonban fellebbezések folytán nem emelkedhetett jogerőre, másodfokon ismét a Fővárosi Ítélőtáblára került, melynek Debrecenben eljáró tanácsa idén márciusban kihirdetett jogerős, másodfokú ítéletében jelentősen tovább enyhítette több vádlott büntetését. Kulcsár Attila esetében például öt évre mérsékelte a büntetés időtartamát, így a kényszerintézkedésben töltött időt figyelembe véve már alig maradt a szabadságvesztésből.
Donald Trump amerikai elnök pénteken kijelentette, hogy az „Egyesült Államok területének” fogja nyilvánítani a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost. 
