Magyarország "költségvetési" világelső

Magyarország minden idők egyik legnagyobb költségvetési kiigazítását hajtotta végre a tágabb értelemben vett felzárkózó térség történetében, és ennek révén államháztartási pozíciója a legerősebbek között van az egész világon - áll az egyik vezető londoni befektetési ház elemzésében.

A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) havi globális feltörekvő térségi helyzetértékelésének Magyarországról szóló fejezete - amely a "Magyarország - költségvetési világelső" címet viseli - azt írja: a ház becslése szerint "a drákói" pro-ciklikus költségvetési szigorítás mértéke a hazai össztermék (GDP) 10 százaléka körül volt 2006 és 2010 között.

A ciklikus dinamikákat figyelembe véve, a BoA-ML által a GDP 3,8-3,9 százalékára valószínűsített tavalyi és idei (eredményszemléletű) államháztartási hiány 0,5-1 százalék körüli GDP-arányos strukturális - vagyis ciklikus és egyszeri hatásoktól megszűrve számolt - többletnek felel majd meg 2010-ben - áll a pénteki londoni elemzésben.

A ház elemzői közölték: az alapszintű költségvetési pozíció "masszív" javulásához mérve "elhanyagolható jelentőségűnek" és "politikai indíttatásúnak" tekintik azokat a kijelentéseket, amelyek szerint - például a MÁV adósságához köthető okokból - 2010-ben "elcsúszhat a költségvetés". A Bank of America-Merrill Lynch által az elemzéshez fűzött grafikus kimutatás szerint Magyarországon az idén a legnagyobb valószínűséggel 0,7 százalékos strukturális költségvetési többlet lehetséges. A grafikon feltünteti a fejlett ipari országok alkotta OECD-térség több más tagállamának 2010-re jósolt költségvetési teljesítményét is, és ezen a listán Magyarország az első.

Nem sok jóra számítanak a magyarok

Az öt legjobban teljesítő között van még Svédország, Svájc, Finnország és Új-Zéland; a sereghajtó Nagy-Britannia, ahol a kimutatás szerint az idén 9,4 százalékos GDP-arányos strukturális hiány várható.

A Standard & Poor´s nemzetközi hitelminősítő tavaly - hatalmas globális piaci visszhangot kiváltó lépéssel - stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Nagy-Britannia lehetséges legjobb, "AAA" szintű szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, arra a véleményére hivatkozva, hogy a jelenlegi költségvetési folyamatok mellett a brit nettó államadósság középtávon elérheti a GDP-érték 100 százalékát.

Az S&P ugyanakkor nemrégiben negatívról stabilra javította vissza Magyarországra érvényben tartott, közepes befektetői, "BBB mínusz" szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, a kitartó államháztartási konszolidációs erőfeszítések eredményeivel indokolva a lépést. A cég ezzel levette a napirendről Magyarország leminősítését. A londoni elemzői közösségben megjelentek olyan vélemények is, amelyek szerint a magyarországi költségvetési kiigazításból euróövezeti tagállamok is tanulhatnak.

A JP Morgan bankcsoport londoni részlegének nemrég kiadott összehasonlító elemzésében az állt: a magyarországi államháztartási konszolidáció lehet a legjobb követendő példa a súlyos adósság- és hiányproblémákkal küszködő, a hitelminősítők által nemrégiben többször is visszaminősített Görögország számára. Magyarország ugyanis valószínűleg Európa legambiciózusabb költségvetési korrekcióját hajtotta végre - ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási egyenlege évente átlagosan 3 százalékponttal javult az elmúlt három év során -, és "nagyjából ez az a szigorítási mérték", amelyre Görögországnak is szüksége lenne - írták a JP Morgan londoni elemzői.

Bizalmi kérdés: ki kezelje a pénzünket?

A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzése szerint a helyzet ugyan még "recessziósnak érződhet" Magyarországon, a magyar gazdaság azonban már túljutott a nehezén. A ház megerősítette azt a már korábban közölt előrejelzését, hogy az idei év elején - negyedéves összevetésben - "pozitívra fordul a GDP-dinamika", és 2010-2011-ben a növekedés folyamatosan gyorsulni fog.

 E folyamat fő hajtóereje kezdetben a feldolgozóipari export lesz, majd csatlakozik a belső kereslet fellendülése is, tükrözve a pénzügypolitikai enyhítés, az "összeomló infláció" és a 2011-ben már valószínűsíthetően enyhébb költségvetési politika együttes hatásait - áll a prognózisban.
 

A világgazdasági válság tovagyűrűző hatása még évekig eltarthat a Világbank elnöke szerint. Robert Zoellick egy berlini sajtókonferencián arról beszélt, hogy a Világbank becslése szerint 2009-2010 között további 64 millióval gyarapszik azoknak a száma, akik rendkívüli szegénységbe kerülnek a válság miatt.

A cég szerint a teljes kosárra számolt éves fogyasztói infláció üteme 2010 végéig 1-1,5 százalékra - vagyis mélyen a jegybank 3 százalékos célja alá - zuhan. A BoA-ML londoni elemzői ennek fő okai között az általuk még 2010-ben is 6-7 százalékosra becsült negatív kibocsátási rést, valamint a belépő, "hatalmas" bázishatásokat jelölték meg. A cég szerint már a tavalyi inflációt is legalább 3 százalékponttal emelték az egyszeri hatóságiár-intézkedések és a korábbi forintgyengülés együttes hatásai.

A BoA-ML elemzése szerint ugyanakkor a magyarországi pénzügypolitika még mindig túlságosan szigorú. A cég az optimális jegybanki kamatot 2,5-4,5 százalék között látja 2010-ben.

A Bank of America-Merrill Lynch citybeli elemzői megerősítették azt a jó ideje hangoztatott várakozásukat, hogy az általuk optimálisnak kijelölt sáv felső szélén, 4,5 százalékon lesz az idei év végi jegybanki kamatszint, tekintettel egyebek mellett a 2011-re várt növekedési gyorsulásra. Ez a citybeli konszenzusnál jóval agresszívabb kamatelőrejelzés; más nagy londoni befektetési házak általában 5,25-5,50 százalék közötti idei magyarországi jegybanki kamatmélypontot várnak.

A banki ügyfelek a nyugdíjas éveikre tesznek félre
Betelt a pohár: visszakérik a pénzt a bankoktól
Az EU nagyon elégedett a magyar bankmentéssel
Tovább vághatja a kamatot a jegybank

MTI