Már másodfokon gondolkodnak a bank tisztességességéről (frissítve)

A Raiffeisen Lízing másodfokon azt kérte a bíróságtól, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió Bíróságához, mert szerinte több ponton alaptörvény-ellenes az első devizahiteles törvény. A felperes fellebbezését azzal egészítette ki, hogy álláspontja szerint az időközben elfogadott elszámolási törvény is alkotmányellenes, többek között azért, mert sérti a jogbiztonság elvét. 

A per nem a törvény kritikájának fóruma

Az alperes magyar állam jogi képviselője ugyanakkor kiemelte: a per nem lehet "a törvény kritikájának fóruma", és úgy vélte, hogy a felperes nem bizonyította a tisztességtelenség törvényi vélelmének megdöntéséhez szükséges tényeket, ezért kérte a fellebbezés elutasítását.

A bíróság az Ab-hez és az Európai Bírósághoz fordulásról sem döntött a szerdai tárgyaláson, ezekkel kapcsolatban vagy az október 22-i ítélethirdetéskor, vagy az előtt hoz végzést - mondta a bíró. 

Megfelel a hét elvnek?

A Raiffeisen Lízing Zrt. fellebbezésében részletesen kifejtette, hogy az általa alkalmazott valamennyi szerződéses kikötés hogyan felelt meg a Kúria által rögzített hét elvnek. 

Az alperes magyar állam ellenkérelmében utóbbit alaptalannak nevezte, és kérte az ítélőtáblát, hogy utasítsa el a Raiffeisen Lízing fellebbezését. A bíró szerint az alperes úgy vélte, hogy a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességtelenek voltak, valamint, hogy az első devizahiteles törvény elfogadásával a parlament nem alkotott új jogot. 

A felperes szerint az időközben elfogadott elszámolási törvény is alaptörvény-ellenes. A törvény ugyanis szerintük sérti a jogbiztonság elvét, mert újonnan meghatározza, mely jogviszonyok tartoznak a törvény hatálya alá és melyek nem, miközben az első törvény hatálya sem volt meghatározható. Hozzáfűzte, hogy az elszámolási törvény azon része is alaptörvény-ellenes, amely kimondja, hogy nincs helye perújításnak. Ezzel a jogalkotó egy folyamatban lévő eljárásban fosztja meg a felperest egy olyan jogától, ami az eljárás megindításakor még megillette, és ezzel "szükségtelenül és aránytalanul" korlátozza a felperes jogait - vélekedett a Raiffeisen Lízing jogi képviselője.

Az MKB-t is elhalasztották

Délután jött a hír: október 22-ére halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán az MKB Bank Zrt. magyar állam ellen indított, devizahitelekkel kapcsolatos perében is.