Már nem is kell az IMF-hitel?

Az őszi nemzetközi hitelcsomagból az EU-hitelkeret fennmaradó részét még az idén lehívják, de a 2009 második félévi finanszírozási szükséglet többi része várhatóan a piacról fedezhető - mondta Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese az MTI-nek. A hitelcsomagból az IMF hitelére várhatóan már csak jövőre lesz szüksége a költségvetésnek.

A múlt heti sikeres devizakötvény fényében felülvizsgálják a második félévi finanszírozási tervet, mondta Borbély. A második félévben az Európai Unió hiteléből még hátralévő utolsó, 1 milliárd eurós részletet lehívják, ahogy tervezték,  de az idei finanszírozási szükséglet többi része várhatóan a piacról fedezhető.

A költségvetésnek  az idén már valószínűleg nem lesz szüksége IMF készenléti hiteléből további lehívásra, ezt kiválthatja a finanszírozásban a múlt héten eladott 1 milliárd eurós kötvény, amely nem szerepelt a kibocsátási tervekben - mondta Borbély. Hozzátette, a lehívásról a pénzügyminiszter dönt. Az IMF hitel utolsó, ötödik részletét viszont jövőre minden valószínűség szerint le fogják hívni.

Ha az állam nem használja ki a lehívás lehetőségét, az IMF hitel negyedik, november közepéig rendelkezésre álló, mintegy 1,5  milliárd eurós részletét lehívhatja a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ez történt az IMF hitel harmadik, júniusi részletével is, amelyet, ellentétben a korábbiakkal, nem a Pénzügyminisztérium, hanem az MNB hívott le, ezzel növelve a devizatartalékokat.

Az eurókötvény miatt nem kell majd mástól kérnünk? Eurókötvény: van, aki szerint súlyos hiba

A pénzügyminisztérium által lehívott összegekből a fel nem használt részt az MNB-nél van devizabetétben, tehát ugyancsak a devizatartalékokat növeli, jegyezte meg Borbély. Fontos különbség azonban, hogy a nemzetközi hitelkeretből a PM által lehívott összegek az állam Maastricht-i adósságait növelik, amíg az MNB által lehívott tételek nem, emelte ki az ÁKK vezérigazgató-helyettes.

A most folyó felülvizsgálat miatt Borbély a második félévi finanszírozás részleteiről, így egy újabb devizakötvény esélyeiről sem kívánt nyilatkozni. Elismerte, hogy a napokban közzétett harmadik negyedévi forintpiaci finanszírozási tervben nagyon óvatosak voltak, amikor aukciónként 30 milliárd forintos kötvényeladással számoltak. (A múlt csütörtöki aukción és az azt követő átlagáras tenderen összesen 85 milliárd kötvényt adtak el.) De ismét hozzátette, az aukciós kínálat a piactól függően változhat, nemcsak nőhet, de csökkenhet is.

Ami a jövő évi terveket illeti, elképzelhető, hogy jövőre akár 50 százalékra növelik a kibocsátásokban a deviza arányát, okulva azon, hogy a külföldiek kezében lévő forintkötvények válsághelyzetben komoly problémát jelenthetnek. Mindez nem kell, hogy növelje az adósságon belül a korábban célul kitűzött mintegy 30 százalékos devizaarányt, amely swapügyletek révén - a devizatartozás forinttartozásra történő cserélésével - továbbra is tartható, mondta Borbély.

Pozitív üzenet Londonból
Óvatosak leszünk a kötvénykibocsátásokkal
Lehetett volna, de nem mertek kamatot vágni

MTI