Még tudatosabb bankválasztás?

A kedvező kondíciók, megbízhatóság, stabilitás tavaly egyszerű alapkövetelménnyé váltak a bankválasztásban. A tudatos döntésben szerepet kaphat az is, hogy bankunknak már az üzleti modelljében megjelenjen a fenntarthatóság, átláthatóság, a közösségi felelősségvállalás.

Piackutatások tömegei vizsgálják minden iparágban, hogy milyen jellemzők alapján választ „átlagember” egy márkát. Ha kiválasztotta, hűséges-e hozzá, vagy könnyen továbbáll egy másik ajánlat kedvéért. Választását tudatos, vagy tudattalan döntési mechanizmusok irányítják-e. 2010-ben a bankválasztást Magyarországon szinte kizárólag a szolgáltatások árazása irányította, ezért láthattunk annyi egyszerűen megfogalmazott, jókora nullákkal operáló banki hirdetést.

A magas betéti kamatok és alacsony hitelkamatok igénye azonban részben ütközik egymással, részben pedig egyszerű alapkritériummá vált, vagyis önmagában már nem elegendő erre hivatkozni. Azok a pénzintézetek, amelyek a hagyományos banki modell szerint működnek, mind saját maguk, mind ügyfeleik szempontjából a profitmaximalizálást helyezik előtérbe, pedig a hosszú távú fenntarthatóság egyre intenzívebben megjelenő igénye ezt a gondolkodást mára jócskán kinőtte.

Az újbanki modell nemzetközi példáiról, a gazdasági és ökológiai válság által életre hívott gondolkozási háttérről, és az első hazai újbank történetéről a cikksorozat első, második, és harmadik részében olvashat többet.

Az újbanki modell a termékek árazása helyett a középpontba egy tudatos fogyasztói döntést helyez: amellett, hogy rosszabbul nem jár, vállal-e azért felelősséget azért, hogy a pénze mit teremt a világban, mialatt neki kamatozik. Gazdasági szempontból a pénzem úgy is csatlakozhat az áramlásba, hogy én átmenetileg leveszem róla a kezem, és átadom egy pénzintézetnek a rendelkezési jogot afölött, hogy a mit finanszírozzon később hitelként. Aki fogyasztóként felelősséget szeretne vállalni a pénze által kamatozás közben elvégzett „munkáért”, ma már választhat újbankot partnerként. Az első hazai újbank, a MagNet Bank ügyfeleként a közösségi termékek révén megválaszthatjuk, hogy milyen területeket, vagy akár konkrét projekteket finanszírozzon meg betétünkből a bank.

A Szféra közösségi betétek teljes működési területeket, szférákat támogatnak (ezek a zöld energia, környezet- és természetvédelem, munkahelyteremtés, kutatás és fejlesztés, egészségügy és szociális ellátás, kultúra és oktatás, illetve a biogazdálkodás).

A Mentor közösségi betét tulajdonosa a betét elhelyezésekor kiválaszthatja, hogy pontosan melyik hitelfelvevőt kívánja mentorálni (ilyen például Óbudai Waldorf Iskola), és a bank a betétből kizárólag oda helyez ki hitelt, tudatosan segítve ezzel az adott cél megvalósulását.

A MagNet Bank közösségi termékei mellett Közösségi Adományozási Programjával (KAP) is kiáll konkrét civil ügyek mellett: nyereségének 10%-áról lemond évente, hogy ezt támogatásként ajánlja fel a programban részt vevő alapítványoknak. A döntést ügyfeleire ruházza át, így a rájuk eső nyereségrész arányában ők rendelkeznek, milyen célokat kívánnak támogatni a MagNet Bank pénzéből. 2010-ben negyvenhét, 2011-ben már körülbelül százhúsz alapítvány vesz részt a KAP programban.

Ahhoz, hogy az ügyfelek pontosan a rájuk eső nyereségrész arányában szavazhassanak, a bank kiszámolja, mennyit keresett rajtuk adott évben, és ezt a tudomásukra is hozza. Az átláthatóság emellett a MagNet hitelpolitikájában is megjelenik: pozitív és negatív szűrőket alkalmaz azért, hogy csak társadalmi értéket létrehozó, illetve kiemelten környezettudatos vállalkozások tevékenységét erősítse gazdaságilag.

(x)