A devizahitelek összetett, súlyos társadalmi problémát okoznak, melyek a hagyományos jogi eszközökkel nehezen kezelhetők, a bíróságok azonban nem léphetnek ki a jogállami keretekből - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke újságírói kérdésre a legfelsőbb bírói fórum évzáró sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.
Igazságszolgáltatás függetlensége
Az igazságszolgáltatás függetlenségére célozva elhangzott az a kérdés is, hogy milyen nyomás nehezedett a devizahitelek kapcsán a Kúriára. Ennek kapcsán a főbíró azt hangsúlyozta: a bírói függetlenség garanciái évtizedek óta fennállnak és ma is működnek, ezt az alaptörvény is biztosítja.
A közszereplők felvetései fontos társadalmi jelenségekre hívják fel a figyelmet, a megnyugtató ítélethez hozzájárul annak társadalmi beágyazottsága, a közéletben elhangzó nyilatkozatok pedig a figyelemfelhíváson nem mentek túl, a bíróságokat nem befolyásolták - fűzte hozzá a Kúria elnöke.
Az adóst terheli az árfolyamkockázat
Arra a kérdésre, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos hétfői jogegységi határozat mennyiben segítheti a sok ezer per elintézését, a főbíró azt emelte ki: a döntés bizonyos alapvető kérdéseket lezár, így például, hogy a devizahiteles konstrukció önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem érvénytelen, ami azért fontos, mert sok kereset részben ezen alapszik.
Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta: a jogegységi határozat kötelező a bíróságok számára, ezért megalkotása nagy felelősség, csak kellően kiérlelt elvi megállapításokat tartalmazhat, melyek segítik sok különféle konkrét ügy eldöntését, ám azokat a maguk bonyolultságában csak az adott ügyben eljáró bírák ítélhetik meg. Emiatt természetesen a jogegységi döntésből nem következik, hogy minden devizahitel érvényes, bizonyos esetekben a bírák ezután is dönthetnek úgy az adott ügy körülményei miatt, hogy az ott vizsgált szerződések egyes részletei vagy akár az egészük érvénytelen.
Érvénytelenség kérdése
Az esetleges érvénytelenség jogkövetkezményei tekintetében a szakember azt hangsúlyozta, hogy elsősorban az érvényessé nyilvánításra kell törekedniük a bíráknak, hiszen a szerződés teljes érvénytelensége nem érdeke egyik félnek sem, különösen az adósoknak nem, ugyanis akkor a tőketartozás nyomban esedékessé válik, ami különösen a lejárati idő elején tartó adósoknak okozhat súlyos problémákat.
Kérdésre válaszolva a Kúria kollégiumvezetője kiemelte: többek között arról sem szólt a jogegységi döntés, hogy milyen árfolyamon kell elszámolniuk a feleknek, ha erre sor kerül.
Biankó csekk?
Vezekényi Ursula kúriai tanácselnök kérdésre válaszolva elmondta, várhatóan a tavasz folyamán megszülethet az unió luxembourgi székhelyű Európai Bíróságának az a döntése, amelyben a Kúria indítványára az árfolyamréssel kapcsolatban foglalnak állást, ami általában kihathat a devizahiteles szerződések tisztességtelenségének kérdéskörére is. Az egyoldalú szerződésmódosítás - kamat-, költség- és díjemelés - problémájával már egy évvel ezelőtt foglalkozott a Kúria.
Arra a felvetésre, hogy a jogegységi határozat egyik mondata a jogszabályalkotás lehetőségére utal, egy újságíró szerint mintegy "biankó csekket" adva arra, hogy a jogegységi határozatot felülírva a jogalkotó határozzon a devizahiteles szerződések utólagos módosításáról, Darák Péter annyit mondott: a határozat csupán kijelölte, hogy mire alkalmas a bíró szerződésmódosítás, és mi az ami már túlmutat ezen. Hozzátette: a jogalkotói szerződésmódosítás lehetőségeiről várhatóan az Alkotmánybíróság fog majd foglalkozni, hiszen ebben a témakörben a kormány néhány hete a testülethez fordult.
Úgy tűnik, Moszkva részéről rendben van a 28 pont. 
