Konkrétumokat a tervekről az elnök-vezérigazgató nem mondott a bank pénteki közgyűlését követő sajtótájékoztatón. Úgy fogalmazott: "van ahol csak érdeklődünk, van ahol átvilágítunk, van ahol tárgyalunk" - mondta Csányi Sándor. A magyarországi célpont egy kisebb bank, nem az MKB - mondta kérdésre válaszolva.
A részvényesek nem fogadták el az egy részvényesre, vagy részvényesi csoportra vonatkozó 10 százalékos szavazati limitre vonatkozó javaslatot pénteken az OTP Bank Nyrt. Budapesten tartott közgyűlésén.
Az igazgatóság javasolta az alapszabály módosítását egyebek mellett úgy, hogy a közgyűlésen egy részvényes, vagy részvényesi csoport se gyakorolhasson 10 százalékot meghaladó szavazati jogot. Az OTP jelenleg érvényes alapszabálya 25 százalékban, illetve, ha a társaságban más részvényes, vagy részvényesi csoport szavazati joga is meghaladja a 10 százalékot, akkor 33 százalékban maximálta az egy részvényes által gyakorolható szavazati jogokat. A javaslat a szükséges 75 százalék helyett csak 65,14 százalékos támogatást kapott.
Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a döntést követően hangsúlyozta, hogy a javaslat az esetleges ellenséges kivásárlás - amelynek azonban nyomát eddig nem látták - megnehezítését szolgálta volna. "Az idén már nem ismételjük meg a javaslatot, de jövőre újra beterjesztjük" - tette hozzá az elnök-vezérigazgató.
A közgyűlés elfogadta a társaság éves beszámolóját, és az igazgatóság javaslatának megfelelően a részvényesek döntöttek arról is, hogy a 2009-es évi nyereséget, az általános tartalékképzés után az eredménytartalékba helyezik, vagyis nem fizet osztalékot az idén sem a bank, amelynek mérleg szerinti eredménye 92,96 milliárd forint volt a múlt évben.
Csányi Sándor a közgyűlési beszámolójában kiemelte, hogy a pénzügyi világválság körülményei között sikeresen működött az OTP csoport. Likviditása és tőkehelyzete is kiváló, a bank Tier 1 szerinti tőkemegfelelési mutatója 11,3 százalékról 13,8 százalékra emelkedett, miközben a kötelező előírás 4 százalék.
Kiemelte, hogy a magyar államtól kapott kölcsönből - amelyet már visszafizetett az OTP - nem saját céljaira fordította a bank, hanem a vállalkozásoknak nyújtott belőle hitelt.
Az elnök-vezérigazgató óvatos tőkepolitikát tart szükségesnek - ezzel indokolta, hogy ne fizessen osztalékot a bank. Emlékeztetett tőkemegfeleléssel kapcsolatos új szabályokkal kapcsolatos bizonytalanságra és felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte még várhatók regionális válságok - Görögország , Portugáliát, Spanyolországot és Olaszországot említette. Az osztalékfizetés ellen szól az is, hogy az OTP akvizíciókra készül azokban az országokban, ahol a csoport üzemmérete kisebb az ideálisnál - tette hozzá.
Csányi külön kiemelte, hogy nagy eredményjavulást várnak Ukrajnában. Mint megemlítette, több mint egy éve felajánlotta egy - meg nem nevezett banknak - az ukrán leánybank eladását, akik akkor nemet mondtak. Most érdeklődött a bank a vásárlás iránt, de már azt válaszolta nekik, hogy az ukrán leánybank nem eladó. Csányi szerint 2014-re a leánybankok közül az ukrán bank járul majd a legnagyobb mértékben hozzá a csoport eredményéhez. A válság elmúltával Csányi szerint az OTP jelentős eredményjavulást tud majd felmutatni, hiszen a kockázati költségek a csoportnál a válság előtti 50 milliárd forintról 230 milliárd forintra emelkedett, ami azt jelent, hogy mintegy 200 milliárd forintos potenciális eredményjavulás benne van a bankban - tette hozzá.
Az elnök-vezérigazgató azon véleményének adott hangot, hogy a bank papírjainak árfolyamemelkedése kárpótolja a részvényeseket az osztalék elmaradásáért, s egyúttal ígéretet tett arra, hogy az év végén - amikor már szerinte elég stabil lesz a helyzet - a menedzsment kidolgoz egy 3-5 éves osztalékpolitikát, amelyhez majd tartja is magát.
10 százalék: jövőre újra nekifut az OTP
OTP: megint nekifutnak a 10 százaléknak
A bank, ami elárulja, mennyit keresett rajtunk
Csányi nem fél a Fidesz kétharmadától
MTI