Kiemelte: a szabályozó intézkedéseknek köszönhetően a hitelportfóliók sokkal jobb minőségűek, mint a 2008-as válságot megelőzően. A lakossági hitelállomány 70 százalékát a 2015-ben bevezetett adósságfék szabályoknak megfelelően folyósították.
Fábián Gergely elmondta, hogy a moratóriumban részt vevők között nagy arányban találhatók olyan ügyfelek, akiknek a pénzügyi helyzete nem romlott a járvány alatt. Az MNB által vizsgált adatbázisok alapján a védőhálót választó és azon kívül maradók körében is 50 százalék felett vannak azok, akiknek a jövedelme nőtt 2020 végére 2019 végéhez képest - fűzte hozzá. A segítséget igénybe vevők - folytatta - 44 százalékának csökkent a bevétele, ezen belül az ügyfelek harmadának jelentős mértékben.
A moratóriumot igénybe vevők az MNB felmérése szerint főleg a mindennapi fogyasztásaik fedezésére költötték a náluk maradó többletjövedelmet, alacsony az aránya azoknak, akik megtakarítottak belőle vagy befektetésre fordították. Fontos lenne, hogy célzott legyen a visszaállítás a moratórium után, akinél indokolt, fokozatosan térjen vissza a teljes törlesztéshez. Utalt arra, hogy komoly erkölcsi kockázatok merülnek fel ha túl sokáig ilyen részvételi arány mellett fennmarad a jelenleg június 30-ig meghosszabbított moratórium.
A nem teljesítő hitelek aránya, az úgynevezett NPL-ráta a jegybank számításai szerint egy számjegyű marad várhatóan a védőháló feloldását követően - jelezte az MNB igazgatója utalva arra, hogy ez azért jelentős mértékű, nagyjából 2000 milliárd forintnyi hitelállományt jelenthet.
Fábián Gergely felhívta a figyelmet arra a több csatornán kommunikált, mégis sokak által figyelmen kívül hagyott tényezőre, hogy a futamidő-hosszabbodás nagyobb a moratóriumban töltött hónapoknál, 6 hónap moratóriumban eltöltött idő nagyjából 10 hónappal hosszabb futamidőt von maga után, mivel a törlesztőrészlet nem nőhet. Az MNB megfontolandónak tartaná - ismertette az igazgató -, hogy a kormány biztosítsa a kamattartozás díjmentes előtörlesztésének lehetőségét jogszabály-változtatással. Az ügyfelek jövedelmi helyzetét látván szükség lenne arra is, hogy egyszerűbb legyen áttérni magasabb törlesztőrészlet-fizetésre - tette hozzá.
Minden második magyar rendszeresen él át negatív stresszt. 
