|
| MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
"Higgyünk a kínaiaknak (...), ha Budapestet választották regionális központnak, akkor ebben az országban van fantázia, szufla, jövő és lehetőség (...). Képesek vagyunk arra, hogy még a mostani gazdasági teljesítményünket is növeljük, hogy Magyarországon teljes foglalkoztatottságot teremtsünk", és hogy nagy nemzetközi magyar vállalatokat építsünk, mint például a Mol és az OTP - fogalmazott a kormányfő.
Az új Selyemút
Szerinte a most megnyitott központ egy olyan szövetséget erősít meg, amelynek minden résztvevője nyertes lesz, és létrejöhet "egy új Selyemút" Kína és Magyarország, illetve az európai gazdasági növekedés leendő központja, Közép-Európa között.
"Egy migrációs válság kellős közepén is létrejött ez a találkozó, ami annak bizonyítéka, hogy van erőnk töretlenül folytatni (...) Magyarország fejlesztését" - mondta a miniszterelnök.
A 2010 utáni időszakot felidézve kifejtette: az akkor kidolgozott, "testreszabott" magyar válságkezelés idején "kevesen voltak mellettünk", Kína azonban akkor is támogatta Magyarországot. "Amikor nemzetközi pénzügyi hátterünket kellett bizonyítani a világ előtt, aligha sikerülhetett volna, ha már 2010-ben nem támogatott volna bennünket" Kína - jelentette ki, minden korábbinál jobbnak nevezve az elmúlt évek magyar-kínai kapcsolatait.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy hosszú évtizedekre visszamenőleg dicsérni kell a magyar politikai elit előrelátását abból a szempontból, hogy még az előző rendszerben is tudták: meg kell becsülni Kínát, és jó kapcsolatokat kell ápolni vele.
Kapos dolog ázsiainak lenni
Megjegyezte végül azt is, hogy a magyarokat sokat gúnyolták ázsiai származásuk miatt, mostanra viszont "micsoda kapós dolog lett ez ebben a modern világban". A világgazdaságban megnőtt a keleti világ súlya - hangsúlyozta a kormányfő.
A központmegnyitón Tien Kuo-li, a Bank of China elnöke emlékeztetett arra, hogy az RMB a világ második legnagyobb kereskedelmi pénzneme és a nemzetközi fizetésekben az ötödik legjelentősebb pénznem. Elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök "bölcs előrelátásának" visszaigazolása, hogy a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokban a kereskedelmi együttműködés rohamosan fejlődött az elmúlt egy év alatt, részben annak köszönhetően, hogy az RMB "internacionalizálása" felgyorsult.
Rámutatott: 2014-ben Kína 3,26 milliárd dollár értékben importált különböző árukat Magyarországról, ez 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. Fontos az is, hogy Kína vált Magyarország Európán kívüli legfontosabb kereskedelmi partnerévé.
A kínai-magyar vállalatok, a kínai-magyar kereskedelmi forgalom elszámolásában egyre fontosabb szerepet játszik az RMB, tavaly a Magyarországra történő elszámolásban az RMB-fizetések nagysága meghaladta a 27 milliárd dollárt.
Mire jó egy ilyen központ?
Ázsia után Európában is sorra létesülnek az úgynevezett renminbi (RMB) központok - a luxembourgi, a londoni, a frankfurti és a párizsi központ után a budapesti az ötödik -, ezek biztosítják Kínán kívül a renminbiben lebonyolított tranzakciókhoz szükséges elszámolási infrastruktúrát. Emellett a pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb körét nyújtják az ügyfeleknek. A renminbi (népi pénz) a kínai nemzeti deviza hivatalos elnevezése.
A budapesti a Bank of China kelet- és közép-európai regionális RMB klíring központja.
Az MNB is kínai állampapírokba fekteti devizatartalékának egy kis részét; az első ilyen befektetés májusban történt meg. A Jegybanki Renminbi Programot 2015. február 19-én hirdette meg a nemzeti bank, akkor jelezte, hogy megvizsgálja egy renminbi devizatartalék-portfólió kialakításának lehetőségét.
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
