|
| Windisch László |
Mozgalmas, aktív évet zárt a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti területe és a felügyeletnek is jelentős szerepe volt abban, hogy a magyar pénzügyi közvetítőrendszer ma erősebb, stabilabb, mint egy éve - mondta Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke az MTI-nek adott interjúban.
Egy anomália vége
A bankrendszer stabilitását jelentősen növelte az elmúlt évben mind az elszámolás, mind a forintosítás, ami kivétel nélkül minden érintett adósnak kedvező volt. A banki elszámolás az ügyfeleknek ezermilliárd forintos kárt okozó évtizedes anomália végére tett pontot, s juttatta vissza az embereknek a tisztességtelenül elvont összeget. A fogyasztók devizahiteleinek kivezetése, forintosítása pedig a jövőre nézve szüntette meg a mind az adósok, mind a hitelezők számára jelentős rizikót hordozó árfolyamkockázatot - emelte ki Windisch László.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy a korábbi árfolyamváltozások miatt jelentősen megnőtt törlesztőrészletek, és a még mindig nagyszámú fizetésképtelen jelzálogadós problémája további célzott programok kidolgozását teheti szükségessé - jelezte a felügyeleti vezető.
Fájdalmas kijózanodás
A tőkepiaccal kapcsolatos felügyeleti munkát a brókerügyek és az ezek nyomán a teljes szektorban megindított célvizsgálatok határozták meg 2015-ben. Mindenki számára fájdalmas kijózanodásnak nevezte az alelnök a brókerbotrányok feltárásának folyamatát, hiszen a kilencvenes évek második fele óta, tehát majdnem húsz esztendeje létezett egy súlyos bűnöktől, százmilliárdos nagyságrendű, csak papíron létező befektetésektől terhes "párhuzamos valóság" a tőkepiacon, ami a jegybanki vizsgálatokig észrevétlen maradt. Ezek lezárása, a célvizsgálat-sorozat eredménye és a felügyelet eszköztárának megerősítése segített helyreállítani a szektor biztonságát, és a befektetők bizalmát - mondta a szakember.
Az alelnök felvetette azt is, hogy ahogyan a vagyonbiztosítások esetén a biztosító elvárhat ügyfelétől kármegelőzést, például biztonsági zár felszerelését, úgy akár hosszabb távon valamilyen formában a Befektető-védelmi Alap (BEVA) garanciáját is hozzá lehetne kötni az MNB honlapján történő ügyfélkontroll rendszeres gyakorlásához.
Az aktív felügyeleti munka mellett folytatódott a felügyelési módszertan megújítása is, amihez komoly segítséget nyújtott az Országgyűlés által elfogadott új jogi szabályozás is. Az elmúlt év fejlesztéseinek köszönhetően a felügyelet már képes az üzleti modellek komplex értékelésére, és ezáltal az egyes intézményi stratégiákban rejlő feszültségek, kockázatok előrejelzésére is - mondta.
Mi a helyzet a biztosítókkal?
Az új, a problémák felépülését megelőző felügyeleti reakcióra már idén is volt jó példa: a KÖBE biztosító egyesület esetében a felügyeleti modellek fejlesztésének köszönhetően korai beavatkozás történt, ami elejét vette annak, hogy az intézménynél a tartalékhiány jelentőssé váljék - emelte ki Windisch László.
A biztosítási piacon emellett rendben zajlott a felügyelet és az intézmények közös felkészülése a 2016. január 1-jétől hatályos új EU-s tőkekövetelmény-szabályok, az úgynevezett Szolvencia II szabályrendszernek való megfelelésre. A biztosítási szektor felkészült az új rendszerre, az átállást a jegybank ellenőrzi, s a többségnél nem talált gondot.
Az intézményi hírek között a román ASTRA Biztosító csődje uralta az őszt. A Magyarországon csak fiókteleppel rendelkező biztosító bukása rámutatott, hogy a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások tekintetében lehet és kell is javítania az EU szabályain.
"Hiába kértük már egy évvel ezelőtt a román felügyelettől az ASTRA fióktelep tevékenységének korlátozását, ennek kikényszerítésére semmilyen eszközzel nem rendelkeztünk" - mondta az alelnök. "Így a kormány támogatásával gyors jogszabály-módosítással sikerült elérni, hogy a magyarországi ügyfelek kártalanítása ne szenvedjen késedelmet."
Egyhangú volt a kamatdöntés.
