Az Európai Bizottság nem lát hasonlóságot a Magyarországon tavaly nyáron bevezetett banki különadó és szeptember 28-án javasolt pénzügyi tranzakciós adó között. Algirdas Semeta adóügyi biztos szóvivője szerint hazánk neve ezért nem szerepel azon a tízes listán, ahol az ilyen, vagy az FTT-hez nagyon hasonló adókat már alkalmazó országok vannak feltüntetve. Ezek Belgium, Ciprus, Nagy-Britannia, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Lengyelország, Olaszország és Románia.

 

Korábban még Magyarországot is ezen államok közé sorolták és a hazai hatóságok is gyakran hivatkoztak arra, hogy a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésével az Európai Unió lényegében hazánkat követi. „Magyarország azért nincs rajta a listán, mert a bankadó nem rendelkezik a pénzügyi ügyleteket terhelő adó ismérveivel” – közölte csütörtökön David Boublil. „Szakértőink meglátása szerint a magyar bankadót a mérleg és nem a tranzakciók alapján vetik ki, ezért sokkal jobban emlékeztet egy bankilletékre (bank levy), mint az FTT-re” – tette hozzá Semeta biztos szóvivője.

 

Ez a BruxInfo által megkérdezett források szerint egyúttal azt is jelenti, hogy Magyarország akár két bankadót is működtethet, ha egyszer hatályba lép az FTT: a jelenlegi banki különadót és a pénzügyi tranzakciós adót. A Bizottság még az év vége előtt teszi közzé javaslatát a banki válságkezelő alapok létrehozásáról, amit a bankok előzetes befizetéseiből finanszíroznának és a csődbe, vagy annak közelébe jutott pénzintézetek rendezett felszámolását szolgálná. Ezt az adót azonban csak erre lehetne fordítani, és nem pedig a költségvetési bevételek gyarapítására, ahogy azt a magyar bankadó teszi, illetve az FTT tenné.

 

A Bizottság korábban jogilag nem talált kivetnivalót a magyar banki különadóban, viszont aggodalmának adott hangot annak mértékével (évi körülbelül 200 milliárd forint) kapcsolatban, mondván, hogy az visszafoghatja a befektetési kedvet és a gazdasági növekedés visszaesését eredményezheti.