.jpg)
Az euróövezeti pénzügyi vezetők megtörték a tabut és első alkalommal kezdtek nyíltan beszélni a görög adósság átütemezésének szükségességéről
.jpg)
Egyes értelmezések szerint a Juncker által alkalmazott megfogalmazás alatt azt kell érteni, hogy Görögország privát hitelezőit is felkérik majd a törlesztési futamidő önkéntes meghosszabbítására.
Juncker kijelentette, hogy Görögországnak mindenekelőtt 50 milliárd eurós privatizációs bevételre kell szert tennie amit a jelenleg a GDP 150 százalékára rúgó adóssága egy részének törlesztésre kell fordítania. Amint ez megtörténik, meg lehet majd fontolni Athén adósságainak részleges átütemezését is.
"Amennyiben Görögország megtesz minden tőle telhetőt, akkor mi is fontolóra vehetjük adóssága puha átütemezését. A kemény átütemezést mereven ellenzem" - mondta Jean-Claude Juncker.
Olly Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos Juncker álláspontját támogatva kijelentette, hogy szükségét látja megőrizni a görög adósság privát hitelezését. "Ebben az összefüggésben meg kell vizsgálni a lejárati idők meghosszabbításának, az úgynevezett profil-átalakításnak, az önkéntes átütemezésnek a lehetőségét" - mondta.
Jörg Asmussen német pénzügyi államtitkár kételyeinek adott hangot, mondván, a magánhitelezők bevonására a görög adósság átütemezésébe csak abban az esetben kerülhetne sor, ha Athén további reformintézkedései kudarcot vallanának. Az pedig, hogy magánhitelezőket hogyan lehet rávenni szerződéseik önkéntes módosítására, még nyitott kérdés.
Már a görög álláspont is "puhul"
Azt, hogy a tárgyalásokon az átütemezés lehetősége is felmerült, görög hivatalos oldalról is megerősítették. A munkaügyi miniszter és a külügyminiszter-helyettes is közölte, hogy Athén kész tárgyalni egy "puha átütemezésről".
"Az egyik ilyen lehetőség a lejárati idők meghosszabbítása önkéntes alapon minden hitelezői kör részvételével" - mondta Luka Kaceli munkaügyi és társadalombiztosítási miniszter kedden a Reuters hírügynökségnek.
Az európai pénzügyi vezetők az utóbbi hetekben határozottan elvetették az adósság átütemezésének még a gondolatát is, attól tartva, hogy az precedenst teremtene és dominóhatást váltana ki az euróövezetben, ami megrendíthetné a görög adósságnak erősen kitett nagyobb európai bankokat de még az Európai Központi Bankot is. Ennek valószínűségét azonban a pénzpiacok fokozatosan leírták, elemzői véleményekben pedig egyetértés kezdett kialakulni abban, hogy Görögország esetében - tekintettel eladósodottságának mértékére és a kormány csökkenő finanszírozási mozgásterére - az átütemezést már nem lehet elkerülni.
Értetlenkedők is vannak
Miközben Jean-Claude Juncker és Olly Rehn nyilatkozatai új hangot ütöttek meg a görög helyzet hivatalos ábrázolásában, más európai pénzügyi vezetőknek a kérdésben elfoglalt álláspontjában az egyet nem értés jelei mutatkoznak meg.
| Nem lesz görög államadósság-átütemezés? >> |
Az EKB kormányzótanácsának tagja Ewald Nowotny az osztrák rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a görög adósság "puha átütemezése" nincs tervbe véve, Görögországnak magának kell rendbe tennie pénzügyeit.
Mindamellett azonban, hogy teljes default gondolatát az európai pénzügyi vezetők egyöntetűen elvetik, a görög adósság rendezéséről folyó vita szóhasználatában már három új, "megengedőbb" értelmű kifejezés is polgárjogot nyert, az átstrukturálás, az átütemezés és az átprofilírozás.
Miközben az átstrukturálás során kényszerűen veszteségeket kell leírniuk a hitelezőknek, az átprofilírozás során rövidebb lejáratú papírokat hosszabb lejáratúakra váltanak át hasonló kuponnal, ami módosítja a hozamgörbe profilját (innen az elnevezés) gyakorlatilag törlesztési haladékot adva ezzel a hitelfelvevőnek.
Amennyiben a profil átalakítására, illetve a "puha átütemezésre" a magánhitelezők egyetértésével kerül sor és nem kényszer hatására, az elkerülhetővé teszi egy "hitelezési esemény" bekövetkezését, azaz a hitelfelvevő elkerülheti a törlesztésbiztosítási díjak megemelkedését.
A következmények még így is szerteágazóak lehetnek. A görög államkötvények mintegy 70 százaléka van privát befektetők birtokában, úgy 215 milliárd euró értékben, mégpedig külföldön, francia, német és amerikai bankok, de nem utolsó sorban az EKB birtokában.
A görög adósság átalakítása után a hasonlóképpen EU-IMF csomaggal megmentett Írország és Portugália is hasonló igénnyel léphet fel. Írország már igyekszik is elérni a kapott segélycsomag után fizetendő kamat csökkentését, mondván, hogy az csak növeli törlesztési terheit.
MTI
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 322,56 pontos, 0,41 százalékos emelkedéssel történelmi csúcson, 79 551,80 ponton zárt pénteken. 
