Orbán Viktor elmondta: az ezt tartalmazó levelet pénteken vagy szombaton elküldi mind a 70 ezer állami alkalmazottnak, akik jelezték igényüket az állami segítségre.
A kormányfő hozzátette azt is, hogy a részleteket a kormányszóvivő ismerteti majd.
Orbán Viktor tavaly december 25-én már fordult levéllel a közszolgálatban dolgozókhoz, hogy felhívja a végtörlesztés lehetőségére az érintettek figyelmét. Ebben a dokumentumban a miniszterelnök azt jelezte, hogy a kormány kedvezményes kamatozású forinthitel biztosításával kíván segítséget nyújtani a devizahitel rögzített árfolyamon történő végtörlesztéséhez.
Tervezet volt, de minek?
Ehhez a Nemzetgazdasági Minisztériumban el is készült egy rendelet-tervezet, de már késő lett volna elindítani a kodifikációs folyamatot, a 2 százalékpontos kamattámogatásról szóló javaslatra rá kellett volna bólintania az Európai Bizottságnak és a bankoknak is, ahhoz, hogy hatályba léphessen - mindennek meg kellett volna történnie a hónap végéig.
Nem hagyhatják ki a bankokat
Nagyon valószínűnek tűnik, hogy az árfolyamgátas rendszerbe engedik be a hoppon maradt közszolgákat, akik valamilyen formában (esetleg vissza nem térítendő) támogatást kaphatnak majd. Az árfolyamgátas rendszer lényege, a 180 forintos frankárfolyamon és 250 forintos euróárfolyamon törleszthetnek a bajbajutott adósok, a különbözet a valódi árfolyamhoz képest pedig egy gyűjtőszámlán - forintban - halmozzák fel, amit majd később törlesztenie - "kedvező" kamatozás mellett - kell az adósnak.
Az NGM-ban készült tervezet szerint a kormány 3,7 milliárdot se sajnálta volna a 2 százalékpontos kamattámogatásra, miközben az több mint 50 milliárdos veszteséget jelentett volna a bankszektornak. Az újabb mentőtervekről a kormány elkezdte az egyeztetéseket a bankszövetséggel, korábban úgy tudtuk, a héten e témában találkozik Matolcsy György és Patai Mihály. Az NGM államtitkári szinten felvette a kapcsolatot a nagy lakossági bankokkal. A kabinet korábban a szavát adta, hogy a devizahitelesek megsegítéséról nem dönt anélkül, hogy ne egyeztetne a kereskedelmi bankokkal.
Ahogy Franciaország, Lengyelország és Magyarország jelezte, ők sem fogják megszavazni az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. 
