Most már bizonyos, hogy sokan fennmaradnak az éjfélkor megismerhető OTP gyorsjelentés miatt. Mint ismert, a bank időről-időre összegyűjti és egy héttel a gyorsjelentés előtt közreadja az elemzői várakozásokat. A konszenzust ezt követően a gyorsjelentés előtti napon aktualizálják.
Na itt bukott be a világ. Egy hete ugyan már önmagában sokkolóan hatott, hogy az elemzőik összességében 31,5 milliárd forintos konszolidált, adózás előtti veszteséget prognosztizáltak, döntően az egyszeri korrekciós tételeknek köszönhetően. Ez a tételek 59,9 milliárd forinttal rontják a képet. Az elemzők az árfolyamrés-visszatérítésre megképzett tartalék összegét 19,5, míg az egyoldalú szerződésmódosítás elszámolásából eredendő második negyedévben elkülönített banki veszteséget 35,4 milliárd forintra tették.
Ugyanakkor a hét elején az OTP közölte, hogy – bár a számítási metódussal sem ért egyet – az MNB iránymutatása alapján átszámolta mind az árfolyamrésre, mind az egyoldalú kamatemelésre vonatkozó veszteséget, amely jelentősen, akár másfélszer magasabb összeget jelenthet. A bank azt is közölte korábbi rendkívüli tájékoztatásában, hogy a várt veszteség egészére céltartalékot képez majd már a második negyedévben. Ez alapján az árfolyamrés visszaírása az MNB által várt tőkésítéses megoldással 41 milliárdba fáj majd a banknak. Az egyoldalú szerződésmódosítások esetén pedig a veszteség 177 milliárd forintra rúghat – bár arról, hogy a jegybank az esetleg tisztességtelennek nyilvánított egyoldalú kamatlépések esetén is ezt a számítási metodikát alkalmazná, egyelőre nincs szó. (Igaz, sokan magát az iránymutatást is korainak tartják, tekintve, hogy az elszámolásról az elfogadott törvény szerint a Parlament új törvényben dönt.)
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a bankról elemzéseket készítő cégek egy része nem frissítette az adatait. Ennek következtében az OTP most saját adataival jelentette meg a végleges konszenzust, így az adóhatás révén 33,21 milliárd szerepel az árfolyamrés és 143,37 milliárd az egyoldali szerződésmódosítások soron a korrekciós tételek között.
Ennek köszönhetően a 182 milliárd forintos korrekciós tételek 163,9 milliárd forintos konszolidált veszteséget jeleznek a „kijavított” konszenzusban.
Borítékolható, hogy a bank vesztesége ennél kisebb lesz, ám az bizonyos, hogy drámai gyorsjelentésnek és sajtótájékoztatónak nézünk elébe pénteken.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
