Akkor 489 milliárd eurót vett fel 523 pénzintézet, bár sokan attól tartottak, hogy a pénz nem került bele a gazdasági körforgásba, csak arbitrázsként növeli a bankok nyereségét: az egy százalékos kamatú hitelből 4-7 százalékos kamatozású állampapírokat vásárolnak. Ezzel hozzák összefüggésbe, hogy december végén-januárban érzékelhetően esett egyes krízisországok, mint Olaszország vagy Spanyolország állampapírjainak hozama. A tender egyik célja azonban az, hogy a bankokat forrásokkal lássa el, mert azok annyira nem bíznak egymásban, hogy egymás között alig hiteleznek.
A decemberi tenderen jelentős volt az olasz és spanyol bankok részvétele, majd januárban a spanyol pénzintézetek 23, az olaszok 21 milliárd euróval növelték állampapír-állományukat. A német bankok részvétele is jelentős volt. A mostani pontos statisztikák még nem ismertek, de a Handelsblatt által idézett szakember reméli, hogy földrajzilag északabbra fekvő országokból érkezett inkább kereslet, és inkább a termelésbe megy majd a pénz. A Reuters által idézett elemző viszont úgy véli, ismét a spanyol és olasz kötvények, valamint a részvénypiacok profitálnak majd a pénzbőségből.
A piacokat túlságosan nem lepte meg az eredmény, az európai részvényindexek átmenetileg megugrottak ugyan, de hamar visszatértek az 1-2 órával korábbi szintre. Az euró gyengülni kezdett, az euró/dollár keresztárfolyam 1,347 közeléből 1,343-ra esett. Az euró árfolyama itthon is maradt 289 forint körül, a BUX index pedig egész nap lefelé csorgott, főleg a Mol és a Richter esése miatt.
További árfolyamokat itt talál.
Spanyolország után a Közel-Keletre is beléptek. 
