A frakcióvezető kijelentette: az államnak egy "keresnivalója van" itt, hogy az ügyfél oldalára áll a bankokkal szemben. Rogán Antal szerint nem a kormánynak kell kártalanítania, mivel a bank becsapta, átverte az ügyfelet, ezért a bankoknak kell kártalanítaniuk ügyfeleiket. 

Kik kapnak vissza pénzt?

Rogán Antal hétfőn az M1 műsorában elmondta: gyakorlatilag minden devizahiteles - aki nem végtörlesztett - számíthat arra, hogy pénzt fog visszakapni a banktól. Ezenkívül a forinthitelesek egy jelentős része is számíthat valamekkora visszatérítésre, hiszen a pénteken a kormány által benyújtott törvényjavaslat rögzíti, hogy ha a forinthiteleknél történt például tisztességtelen egyoldalú kamatemelés, akkor az a pénz a forinthiteleseknek is visszajár.

A frakcióvezető a műsorban megismételte: a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja módosító indítványt nyújt be a kormány devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatához; ennek lényege, hogy az elévülés szabályait "pontosan és precízen" meghatároznák. Hangsúlyozta, hogy a bankokkal szemben a legszigorúbb elévülési szabályt kell beleírni a törvénybe. 

Az elévülésről vitáznak

A bankok próbálják úgy értelmezni, hogy a polgári jogban 5 év az elévülési idő, vagyis ami "2009 júniusa előtt történt, az nem történt meg, de szerintünk ez nem így van" - mondta Rogán Antal. 

Hozzáfűzte, hogy a jelenleg futó szerződéseknél semmilyen elévülésről nem lehet szó: azoknak is visszajár a pénz, akit például 2006 és 2009 között "vertek át" a bankok. Lezárt szerződés esetén csak akkor lehet elévülésről beszélni, ha a szerződést legalább 5 éve, 2009 júniusa előtt már lezárták. 

Hogyan tovább?

A menetrendet ismertetve a Fidesz frakcióvezetője kifejtette: az első döntés, hogy mi alapján kell kiszámolni a visszajáró pénzt, pénteken születik meg. Az Országgyűlés a házszabálytól eltérve már pénteken szavazhat a devizahiteleseket segítő törvényről. 

A bankoknak ezután minden hitelfelvevőre vonatkozóan, pontosan ki kell számolniuk, hogy mennyi pénz jár vissza. Ez a folyamat három hónap alatt lezárul, így 3,5-4 hónap múlva minden ügyfél kap egy értesítést arról, mennyi pénzt kaphat vissza - mondta Rogán Antal. A második lépcsőben, szeptemberben arról dönt az Országgyűlés, hogy hogyan - készpénzben vagy a tőkéből való leírással - kapják-e vissza az ügyfelek a nekik járó pénzt. 

Szeptemberben pedig , a Fidesz őszi kihelyezett frakcióülése után szeretnének dönteni arról, hogy milyen feltételekkel hajtják végre a devizaalapú jelzáloghitelek forintosítását. Arra kérik majd a kormányt, hogy az árfolyamkockázat ügyében is osztozzanak egymással a felelősségen a bankok és az ügyfelek - emelte ki Rogán Antal.  Jelezte: a Fidesz azt kérte a kormánytól, hogy ne a jelenlegi piaci árfolyamon forintosítsák a hiteleket, mert az méltánytalan lenne az emberekkel szemben.

Az első mentőövet bedobták

A kormány pénteken nyújtotta be a parlamentnek a devizahitelesek megsegítéséről szóló első törvényjavaslatot, amely semmisnek nevezi az árfolyamrést - az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását -, helyette a folyósított és a törlesztett összeget is a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni. Ez vonatkozik a devizában megállapított bármilyen költségre, díjra vagy jutalékra is. 

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatálybalépése után - a kihirdetését követő nyolcadik nap - 90 napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. A törvényjavaslat egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések a forintalapú hitel- vagy kölcsönszerződésre, pénzügyi lízingszerződésre is érvényesek.