Simor beszámolt és elszámolt: van pénz a bankoknál

Kiemelte: "Magyarország kockázati megítélését ma a befektetők abba a kategóriába sorolják, ahol Dél-Afrika, a Fülöp-szigetek, Törökország, Horvátország, Bulgária, Észtország és Lettország van, s ezekben az országokban legalább olyan magas a kamat, mint nálunk, s radikális kamatcsökkentést sem hajtottak végre". A jegybank elnöke aláhúzta: "Nekünk ezt a kockázati prémiumot meg kell fizetnünk". Jelezte: ha egy radikális kamatcsökkentés nyomán 10 százalékkal gyengülne a forint árfolyama, akkor a bankrendszerben szűkülne a likviditás, a bankok tartalékképzési kötelezettségük miatt 430-450 milliárd forinttal kevesebb hitelt folyósíthatnának.

"Magyarországon a jegybanki kamatcsökkentéssel úgy lehet haladni, ahogy az ország kockázati megítélése javul" - felelte képviselői kérdésre a jegybank elnöke. 

A bizottság tagjai közül Latorcai János (KDNP) az IMF-hitel feltételeiről érdeklődött.  A képviselői kérdésre Simor András hangsúlyozta: "Nincs semmiféle titok az IMF-megállapodás mögött, a leírt szándéknyilatkozat tartalmazza az összes lényeges feltételt". Hozzátette: a Nemzetközi Valutaalap készenléti hitelének első részlete az MNB devizatartalékait növelte. Több képviselő, köztük Márton Attila (Fidesz) arról érdeklődött, mit tett, mit tehet a jegybank, hogy a gazdaságban a likviditás, köztük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozási lehetősége javuljon. Simor András kifejtette: az MNB azzal is segítette a bankok likviditásának növelését, hogy öt százalékról két százalékra csökkentette az előírt kötelező tartalékrátát, új fedezeteket is elfogadott a pénzintézetektől, amikor azok jegybanki hitelt vettek fel, és új refinanszírozási módokat nyitott meg. Eközben az állam azzal segítette a likviditás növelését, hogy nem bocsátott ki új államkötvényt, sőt, vissza is vásárolt a korábban piacra dobott állampapírokból.

"Az MNB számítása szerint az idei év utolsó negyedévében a bankok forint likviditása durván ezer milliárd forinttal növekszik, tehát hitelezésre ezer milliárd forinttal nagyobb összeg áll a bankok rendelkezésére" - tette hozzá a jegybank elnöke. Simor András azt nem tudta megmondani, hogy ezt az ezer milliárd forintos többletet mire fordítják a bankok, hiszen ebből vehetnek állampapírt, elhelyezhetik az MNB-nél rövid, vagy kéthetes betétként is, vagy bővíthetik hiteleik kihelyezését. "November végéig követtük a hitelállomány alakulását, ami azt mutatja, hogy egy fillérrel sem csökkent, sőt novemberben mind a lakossági, mind a vállalati hitelállomány nőtt, miközben komoly veszélye van annak, hogy a jövőben csökkenni fog a hitelállomány" - mutatott rá az elnök.

Simor András - rátérve a forrásszerzés összetevőire, lehetőségeire - elmondta: a jegybank forintot tud adni a bankoknak, devizát nem. A bankok elsősorban akkor tudnak több hitelt nyújtani, ha több forrást gyűjtenek. A jegybankelnök úgy látja, hogy a magyar bankok külföldi anyabankjai "egy fillért sem vontak ki Magyarországról".  Az MNB elnöke ugyanakkor felsorolt néhány gondot, amellyel szembe kell nézni. Ezek közé tartozik, hogy az anyabankok "Magyarország kockázati megítélését problémásnak ítélik", Magyarországon rossz a hitel/betét arány, mivel nagyon kevés a megtakarítás, s emellett a bankok inkább hitelezik a lakosságot, mint a vállalatokat, mivel a lakossági hitelezésen nagyobb a lehetséges nyereség.

Több honatya is felvetette: az ügynökökön keresztüli hitelezés jelentős kockázatokat hordoz mind a hitelintézetek, mind a banki ügyfelek számára. Simor András a felvetésre elmondta: az IMF-nek küldött szándéklevélben Magyarország kötelezte magát arra, hogy bővíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jogkörét, kiterjeszteni ellenőrzési, szankcionálási lehetőségeit. Az erről szóló törvényjavaslatot még az idén beterjesztik a parlamentnek. Ebben javasolják majd, hogy a PSZÁF a jövőben tilthasson be kockázatos banki termékeket, jobban ellenőrizze a hitelközvetítő ügynökök tevékenységét, végzettségét - mondta Simor András.

Nem ez volt az utolsó kamatvágás az idén? 
Magyarország a kényszerű javulás útján
Agresszív kamatvágást hoz a Jézuska? 
Magyarország bedöntésére már van tipp 
A vártnál is mélyebbre süllyed az ország
2009: a legnagyobb sokk Magyarországon lesz