Most kell szigorítani a devizahitelezést annak érdekében, hogy két-három év múlva ne ismétlődjön meg a magyar devizahitelesek vesszőfutása
Most kell szigorítani a devizahitelezést annak érdekében, hogy a két-három év múlva ismét bővülő likviditás nyomán ne ismétlődjön meg a magyar devizahitelesek vesszőfutása - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MKB Bank által szervezett budapesti konferencián.
A jegybank elemző és javaslattevő szerepének megerősítése mellett olyan pénzügyi szabályozó csomagra van szükség, amely a felépült pénzügyi kockázatokat, így a devizaállományhoz kötődőket mérsékelné. Ebben lehet szerepe a devizahitelek szigorításának - jelentette ki az MNB elnöke.
A forintkamat csökkentésének egyik közvetett gátja, hogy a GDP 34 százalékát teszi ki a lakossági devizaadósság állománya - magyarázta Simor András. Ma már a háztatások törlesztőrészletei a jövedelmek 13 százalékára rúgnak, miközben az eurózónában ez az arány 2006-ban 10,5 százalék volt, ráadásul feltehetően magasabb jövedelemből fordítanak kevesebbet törlesztésre.
Az elnök megismételte a jegybank javaslatát: 250 ezer forint alatti jövedelemnél forinthitelek esetében a törlesztőrészlet maximum 30 százalékot érhet el, euróhitel esetében 23 százalékot, más devizahitelnél 15 százalékot. Magasabb jövedelemnél, 500 ezer forint alatt, forinthitelnél a törlesztőrészlet maximum 50 százalékot érhet el, euróhitelnél 31 százalékot, más devizahitelnél 20 százalékot. A szükséges ingatlanfedezet forinthiteleknél 70 százalék, euróhiteleknél 54, más devizánál 34 százalékos mértékben számítható fel - tette hozzá.
"A bankrendszer nem csavargyár, ha a bankokkal baj van, akkor azzal az államnak dolga van, a bankokat az államnak meg kell mentenie" - jelentette ki az MNB elnöke, hozzátéve, hogy ez a világon mindenütt így van. Az sem véletlen, hogy az IMF, az általa nyújtott hitelből kétmilliárd eurót félretetetett a magyar bankrendszer esetleges problémáinak kezelésére - magyarázta Simor András.
Az euróövezethez a lehetőségek szerint minél gyorsabban kellene csatlakozni, mert az euró előnyei nagyobbak, mint a hátrányai - jelentette ki a jegybank elnöke, aki úgy látja, hogy az euró előszobájához, az ERM-2-rendszerhez való csatlakozásról a választások előtt nincs értelme beszélni.
A jövő évi költségvetésben alig van mozgástér, a kitűzött hiány növelését a nemzetközi szervezetek aligha fogadják el - mondta Török Ádám, a Költségvetési Tanács tagja az MKB Bank által szervezett budapesti konferencián.
A Költségvetési Tanács véleménye szerint a 2010. évi költségvetés bevételei a tervezettnél 120 milliárd forinttal, a kiadások 130 milliárddal lesznek nagyobbak, így a hiány alig tér el a kormány előrejelzésénél - tette hozzá. Török Ádám szerint a "Bajnai-csomag" alapvetően helyes, de némi konzisztencia és transzparencia hiányosságokkal terhes, ugyanakkor a következő kormánynak folytatnia kell.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Július 1-től SimplePay Zrt. néven folytatja a működést a fizetési megoldásokat fejlesztő és üzemeltető OTP Mobil Kft. Mostantól SimplePay márkanév alatt egységesítik a vállalkozásoknak kínált digitális fizetési megoldásokat.
Elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) működésének első szakasza, amely a legkorszerűbb technológiát felhasználva, a másodperc tört része alatt képes felismerni a banki utalásokat célzó csalásokat. A nemzetközi szinten is egyedülálló rendszer része a jegybank „öt csapás” intézkedéssorozatának, amelyet Varga Mihály jegybankelnök jelentett be június elején.
Marad az év végéig a kamatstop. A kormány 300 ezer megmenekített családról beszél, a valóságban ennek a tizede sem szorul rá az intézkedésre. Az immár több száz milliárd forintos, nagyrészt fölösleges adósmentés összegét hasznosabban is el lehetne költeni – erről is beszélt főmunkatársunk, Herman Bernadett a Trend FM héfői adásában.
Az idei első negyedévben az eddig becsültnél jelentősebben, 0,5 százalékkal csökkent évesítve az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai hivatala, a Bureau of Economic Analysis csütörtökön ismertetett végleges adata szerint.
A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett új adócsomag. A jogszabály számos, eddig veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott előírást emelt törvényi szintre, és több ponton is módosította a már érvényben lévő adózási és számviteli szabályokat. Szakértő foglalja össze a legfontosabb változásokat.
Az Európai Központi Bank (EKB) feltételekkel ugyan, de engedélyezte az olasz Monte dei Paschi di Siena (MPS), a világ legrégebbi, ma is működő, 1472-ben alapított bankjának azt a tervét, hogy fölvásárolja nagyobbik versenytársát, az 1946-ban alapított Mediobanca Banca di Credito Finanziario pénzintézetet.
Felvásárlások, tőzsdére lépés, a közvetítői szakma presztízsének javítása, szabályozókkal való együttműködés az extraprofitadó jövőbeli helyzetéről – Keszthelyi Erik, a Hungarikum Alkusz elnök-vezérigazgatója komoly célokat tűzött ki maga elé. Az extraprofitadót kivezetné 2027-től, mert a szektorban és a biztosítókban bizonytalanság van, ami visszaveti az iparágban a fejlesztéseket.
Egyre több hazai biztosító ismeri fel azt, hogy a jövő biztosítási szakembereinek képzése nemcsak egy vállalat belső érdeke, hanem az egész szektor versenyképességének záloga és közös felelőssége. Az Allianz Hungária csatlakozásával már öt meghatározó piaci szereplő sorakozott fel a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) átfogó, felsőfokú képzési programja mellé. A kezdeményezés célja nem kevesebb, mint a magyar biztosítási kultúra színvonalának érdemi emelése, a szakma presztízsének visszaépítése, és egy olyan tanácsadói utánpótlás biztosítása, amely képes érdemben válaszolni a jövő ügyféligényeire.
A januári 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) munkáját két szakmai díjjal ismerte el a Global Capital nemzetközi pénzügyi szaklap – tájékoztatta az MTI-t az ÁKK csütörtökön.
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előzetes becsléssel összhangban 3,0 százalék volt májusban, miután áprilisban 3,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) végleges adataiból.
.jpg)
Most kell szigorítani a devizahitelezést annak érdekében, hogy két-három év múlva ne ismétlődjön meg a magyar devizahitelesek vesszőfutása .jpg)
.jpg)
A nettó forint intézményi finanszírozási terv 75 százaléka, míg a bruttó aukciós kibocsátási terv 50 százaléka teljesült. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
