Most kell szigorítani a devizahitelezést annak érdekében, hogy két-három év múlva ne ismétlődjön meg a magyar devizahitelesek vesszőfutása
Most kell szigorítani a devizahitelezést annak érdekében, hogy a két-három év múlva ismét bővülő likviditás nyomán ne ismétlődjön meg a magyar devizahitelesek vesszőfutása - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MKB Bank által szervezett budapesti konferencián.
A jegybank elemző és javaslattevő szerepének megerősítése mellett olyan pénzügyi szabályozó csomagra van szükség, amely a felépült pénzügyi kockázatokat, így a devizaállományhoz kötődőket mérsékelné. Ebben lehet szerepe a devizahitelek szigorításának - jelentette ki az MNB elnöke.
A forintkamat csökkentésének egyik közvetett gátja, hogy a GDP 34 százalékát teszi ki a lakossági devizaadósság állománya - magyarázta Simor András. Ma már a háztatások törlesztőrészletei a jövedelmek 13 százalékára rúgnak, miközben az eurózónában ez az arány 2006-ban 10,5 százalék volt, ráadásul feltehetően magasabb jövedelemből fordítanak kevesebbet törlesztésre.
Az elnök megismételte a jegybank javaslatát: 250 ezer forint alatti jövedelemnél forinthitelek esetében a törlesztőrészlet maximum 30 százalékot érhet el, euróhitel esetében 23 százalékot, más devizahitelnél 15 százalékot. Magasabb jövedelemnél, 500 ezer forint alatt, forinthitelnél a törlesztőrészlet maximum 50 százalékot érhet el, euróhitelnél 31 százalékot, más devizahitelnél 20 százalékot. A szükséges ingatlanfedezet forinthiteleknél 70 százalék, euróhiteleknél 54, más devizánál 34 százalékos mértékben számítható fel - tette hozzá.
"A bankrendszer nem csavargyár, ha a bankokkal baj van, akkor azzal az államnak dolga van, a bankokat az államnak meg kell mentenie" - jelentette ki az MNB elnöke, hozzátéve, hogy ez a világon mindenütt így van. Az sem véletlen, hogy az IMF, az általa nyújtott hitelből kétmilliárd eurót félretetetett a magyar bankrendszer esetleges problémáinak kezelésére - magyarázta Simor András.
Az euróövezethez a lehetőségek szerint minél gyorsabban kellene csatlakozni, mert az euró előnyei nagyobbak, mint a hátrányai - jelentette ki a jegybank elnöke, aki úgy látja, hogy az euró előszobájához, az ERM-2-rendszerhez való csatlakozásról a választások előtt nincs értelme beszélni.
A jövő évi költségvetésben alig van mozgástér, a kitűzött hiány növelését a nemzetközi szervezetek aligha fogadják el - mondta Török Ádám, a Költségvetési Tanács tagja az MKB Bank által szervezett budapesti konferencián.
A Költségvetési Tanács véleménye szerint a 2010. évi költségvetés bevételei a tervezettnél 120 milliárd forinttal, a kiadások 130 milliárddal lesznek nagyobbak, így a hiány alig tér el a kormány előrejelzésénél - tette hozzá. Török Ádám szerint a "Bajnai-csomag" alapvetően helyes, de némi konzisztencia és transzparencia hiányosságokkal terhes, ugyanakkor a következő kormánynak folytatnia kell.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter.
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában.
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
Ismét nagy érdeklődés mellett indult el a Privátbankár pénzügyi tudatossági versenye. A Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! vetélkedőn ősszel mindig a technikumok és szakképző iskolák diákjai szállnak harcba az elengedhetetlen tudásért és persze a milliós összértékű nyereményekért. A verseny őszi szezonját sajtótájékoztatóval indította el a szervező.
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára – írta laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor az MNB legfrissebb Fizetési rendszerek jelentése alapján.
.jpg)
Most kell szigorítani a devizahitelezést annak érdekében, hogy két-három év múlva ne ismétlődjön meg a magyar devizahitelesek vesszőfutása .jpg)
.jpg)
Gyengüléssel zártak kedden a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
