Soros: fogalmam sincs, mitől indulna be a gazdaság
Soros György szerint nem valószínű, hogy az amerikai gazdaság további visszaesések nélküli folyamatos növekedésbe kezdett volna - mondta a nagybefektető a Financial Timesnak
Soros György szerint nem valószínű, hogy az amerikai gazdaság további visszaesések nélküli folyamatos növekedésbe kezdett volna.
A magyar-amerikai nagybefektető a Financial Timesnak adott, a londoni gazdasági napilap által hétvégén közzétett videóinterjúban azt mondta: a piacok ismét működnek, és a világgazdaság is túljutott a korábban elszenvedett sokkon. Hosszú időbe telik azonban, mire a világ feldolgozza ezt a válságot, és a problémák fő forrása az Egyesült Államok - tette hozzá.
A 18 perces interjúban Soros azt mondta: az amerikai fogyasztó, akinek költekezésétől az amerikai gazdaság teljesítményének több mint 70 százaléka függ, huszonöt éven át többet költött, mint amennyit keresett. Ez akár folytatódhatott is volna, mivel Kína és az "ázsiai tigrisek" készséggel finanszírozták volna az amerikai folyómérleg-deficitet az Egyesült Államokkal szembeni folyamatos többletükkel, ám az amerikai fogyasztó mára túlzottan eladósodottá vált, és vissza kell fognia kiadásait.
Soros György szerint a piaci fellendülést jelenleg az a remény hajtja, hogy "ez a válság is olyan, mint a korábbiak", és a kilábalás V-alakú pályát követ - vagyis a meredek visszaesés után egyenes vonalú növekedés indul. Az üzletember azonban kijelentette: lehet, hogy téved, de ebben nem hisz, mivel nem látja, hogy mi lehetne a forrása a növekedésnek az amerikai gazdaságban.
Más elemzők ugyanakkor derűlátóbbak az amerikai kilátásokkal kapcsolatban. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző cége - novemberre szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett legújabb világgazdasági prognózisában jelentősen javította az amerikai gazdaságra adott előrejelzését: most 2,4 százalékos reálnövekedésre számít az Egyesült Államokban 2010-ben az eddig érvényben tartott 1,7 százalékos növekedési prognózisa helyett.
A tavalyi összeomlás cáfolta azt az elméletet, hogy a piacok mindig egyensúlyra törekszenek, ezért a szabályozó hatóságoknak kell magukra vállalniuk a túl nagyra duzzadó árfolyambuborékok megakadályozásának felelősségét - írta Soros György a hétfői Financial Timesban. A magyar-amerikai nagybefektető kifejtette: a piacok az egyensúly helyett a buborékok kialakítására hajlamosak, ezért a felügyeleti szervek nem számíthatnak a szélsőségek piaci önkorrekciójára.
Az EIU londoni elemzői is úgy vélik azonban, hogy a kezdeti meglódulás után, 2011-ben megtorpanás várható az amerikai gazdaságban, mivel valószínűleg nem lesz újabb költségvetési ösztönző csomag. A cég azzal számol, hogy 2011-ben 1,1 százalékra lassul vissza a reálnövekedés az Egyesült Államokban, és 2012-ben sem lesz gyorsabb 1,9 százaléknál.
Soros György - aki hétfőtől, a Közép-európai Egyetem (CEU) szervezésében előadássorozatot kezd a Magyar Tudományos Akadémián az általa kidolgozott reflexivitás-elméletről, valamint annak gazdasági-társadalmi alkalmazásairól - a dollár gyengeségéről a Financial Timesnak azt mondta: általános a bizalomhiány a valutákban, és a befektetők a reálkonstrukciók felé mozdulnak.
A dollár jelenleg "nagyon gyenge valuta", de ez bizonyos mértékig nagyon hasznos is, mivel az amerikai fogyasztó többet takarít meg és kevesebbet költ, így az export lehet az amerikai gazdaság kiegyensúlyozásának módja. Ezért a dollár rendezett körülmények között zajló leértékelődése valójában kívánatos folyamat - tette hozzá Soros.
Kevésbé kívánatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a Wall Street egyes nagybankjai az "államtól kapott ajándékból" - vagyis a költségvetési tőkepótlásokból - folyósítanának prémiumokat a bankároknak, mert ez jogosan kelt ellenérzést az adófizetőkben.
A bankári prémiumok ügye komoly feszültségeket szít Nagy-Britanniában is, különösen azóta, hogy több brit nagybankot csak részleges államosítással lehetett megmenteni az összeomlástól.
Az egyik vezető londoni gazdaságelemző csoport, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minap kiadott új prognózisában azt jósolta, hogy a londoni City bankosai az idei év után összesen 6,012 milliárd font (1700 milliárd forint) jutalmat vehetnek fel, 50 százalékkal többet, mint tavaly.
Mervyn King, a Bank of England - a brit jegybank - kormányzója a múlt héten, egy üzleti fórumon elmondta: a brit bankrendszerben végrehajtott közvetlen kormányzati befektetések és garanciavállalások összege megközelíti az ezermilliárd fontot (280 ezer milliárd forint). A bankkormányzó szerint a pénzügyi válság közfinanszírozási árát egy teljes nemzedéken át fizetni kell majd. Az idei brit költségvetés példátlan, 12 százalékot meghaladó GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter.
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában.
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
Ismét nagy érdeklődés mellett indult el a Privátbankár pénzügyi tudatossági versenye. A Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! vetélkedőn ősszel mindig a technikumok és szakképző iskolák diákjai szállnak harcba az elengedhetetlen tudásért és persze a milliós összértékű nyereményekért. A verseny őszi szezonját sajtótájékoztatóval indította el a szervező.
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára – írta laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor az MNB legfrissebb Fizetési rendszerek jelentése alapján.
.jpg)
Soros György szerint nem valószínű, hogy az amerikai gazdaság további visszaesések nélküli folyamatos növekedésbe kezdett volna - mondta a nagybefektető a Financial Timesnak .jpg)
.jpg)
Gyengüléssel zártak kedden a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
