Jó évük volt
A Takarékbank mérlegfőösszege 2013-ban 481,3 milliárd forint, adózás utáni eredménye 282 millió forint volt. A tavalyi évben a bank bevételei számottevően növekedtek, amelyek ellensúlyozták a szövetkezeti hitelintézeti szektor új struktúrájának kiépítésével felmerült egyszeri költségeket, így javult a bank profitabilitása is - közölte a Privátbankár.hu-val a társaság.
A nettó kamatbevétel 15,5 százalékkal haladta meg az előző évi értéket. A növekedés elsősorban a dinamikusan emelkedő hitelállománynak köszönhető, amiben döntő szerepet játszott a Növekedési Hitelprogram pozitív hatása. A teljes szövetkezeti hitelintézeti szektor 85,665 milliárd forint kihelyezést eszközölt 2013-ban a Növekedési Hitelprogram keretében, amiből a Takarékbank 21 milliárd forintot folyósított saját jogon.
A megnövekedett üzleti aktivitásnak köszönhetően a nettó jutalék- és díjbevétel 16,5 százalékkal emelkedett, a pénzügyi műveletek nettó eredménye pedig 32,4 százalékkal múlta felül a 2012. évi szintet.
A működési költségek összege 4,7 százalékkal haladta meg a 2012. évi értéket. A költségek növekedését alapvetően a szövetkezeti hitelintézeti szektor új struktúrájának kialakításával kapcsolatos egyszeri költségek okozták. A Bank saját tőkéje 1772 millió forinttal növekedett 2013-ban, ami magában foglalja a Magyar Posta Zrt. 655 millió forintos tőkeemelését is.
Nem lesz gond, ha alkotmányellenes az integrációs törvény?
A Takarékbank közgyűlése megszavazta 300 ezer darab, összesen 600 millió forint névértékű és kibocsátási értékű, egyenként 2000 forint névértékű és kibocsátási értékű, „A” sorozatú átváltozó kötvény zártkörű kibocsátását is, amelyek jegyzésére a közgyűlés a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt-t jogosította fel. A kötvénykibocsátás eredményeként a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. - a közgyűlési határozatban foglalt feltételek teljesülése esetén - legkésőbb a határozattól számított 365 napon belül többségi tulajdonossá válhat a Takarékbankban.
A napirendi pont előterjesztői szerint a kötvénykibocsátásra azért van szükség, mert "egy jól behatárolható érdekcsoport látszólag a takarékszövetkezetek érdekében fellépve, valójában saját üzleti befolyásának megőrzése céljából minden eszközzel igyekszik megakadályozni a törvény végrehajtását és elodázni a kormány határozata alapján kiírt és érvényesen megkötött adásvételi szerződés lezárását."
Ahogy arról korábban a Privátbankár.hu is beszámolt, a bíróság nemrég megtiltotta a Takarékbank részvényeinek átadását a vitatott privatizációs pályázaton győztes Magyar Takarék Zrt.-nek. A részvényre váltható kötvény révén azonban a Magyar Takarék akkor is többségre juthat a takarékszövetkezeti integráció korábbi ernyőbankjában, az új felállás szerint inkább az integráció irányító hitelintézetében, ha a Törvényszék megkeresésére az Alkotmánybíróság megsemmisítené az integrációs törvényt. A Fővárosi Törvényszék ugyanis az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így annak megsemmisítését kérte.
Az OTSZ tegnapi közgyűlésén – amelyen a Népszava tudósítása szerint az integrációhoz tartozó nagyjából 100 takarék mintegy 80 százaléka képviseltette magát – közel 70 takarék úgy döntött, hogy a részvényesként jelen lévő OTSZ ne szavazza meg a kötvénykibocsátást, s erre kérték az önállóan Takarékbank részvényekkel rendelkező szövetkezeteket is.
Célzott támadásban halhatott meg a holokauszttagadó iráni exelnök, akit Magyarországon is vendégül láttak – a hírt azonban egyelőre nem erősítették meg. 
